descensuc averno facilis est

the descent into hell is easy


Share | 
Kert
if i cannot move heaven, i will raise hell
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members

Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
Hobbi :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

-- szabad játéktér --
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true

miss your soul
Már akkor megérzem, hogy itt van, amikor még csak a kilincshez közelít a boszorkány a karmaival. Talán kikoptatta az idő a fejéből azt, hogy mennyi őrzővarázslattal vettük körbe a házat?
Duzzogva csapom össze az eddig olvasott könyvet az ölemben. Igazából nem is könyv, hanem képregény, amibe egy "huncut" kis magazint rejtettem, kimondottan alvilági finomságokkal tele. A szék megrezzen alattam, ahogyan felállok belőle és egyenesen a kert felé veszem az irányt; a varázsereje olyan hatalmas, hogy mint egy önálló, lüktető szív; húz maga felé.
A szívem hevesen dorombol. A szellő megrezegteti a fák levelét, suttog nekem, egy ablakpalettát is megzörget. Mintha a ház is érezné, hogy visszatért a királynője. A Nap fénye erősebben süt át a leveleken, és még azok is zöldebben ragyognak. Megszólalnék, hogy megkérdezzem merre van, de egy pálmalevél kezd el nekem beszélni.
Megugrok. Oké, nem mondanám, hogy szívrohamot kapok, végtére is ebben a világban fordultak már durvábbak is elő, mint egy beszélő pálmalevél. A Nap erős sugara miatt hunyorgok, és ekkor megpillantom magát, a ház királynőjét bujkálva a bokrok mögött. És kiröhögöm. Köpködök is hozzá.
- Milyen kotonról beszélsz? - tárom szét röhögve-köpködve a karomat - Nagyon jól tudod, hogy nem vagyok képes semmilyen növény életben tartására. AZ összes gyom, kivéve ezt - mutatok a lábam között megbúvó féltett kincsemre. - És mielőtt megkérdeznéd, nem csak éjfélkor "virágzik", Pónikám.
- Amúgy meg - rántom meg a vállam -, tudtad, kire hagyod rá, szóval innentől fogva te csak ne akadj ki nekem. Igazából ez az egész, még a halott koton is a te hibád - mutogatok a kertben a kotont, vagy krotont keresve.
Közbe Peony kilép végre a növény mögül és rám emeli felemás szemét. Ilyenkor mindig megtelik a szívem szeretettel, hogy van egy olyan lény ebben az Univerzumban, akiben teljesen megbízhatok. Valamint összeszorul az öklöm, arra gondolva, hogy hány nőt lenyúlt már tőlem. De ennek ellenére ő, a kis apróság odalép hozzám és úgy megszorongat, hogy a szívem facsarodik belé. Átölelem, csókot nyomok a feje búbjára, és csak kuncogok, amikor fattyúnak hív.
- Amennyire csak lehetett, Póni. És te mennyire bántad meg, hogy a nőket választottad helyettem? - tolom el magamtól, hogy a szemébe nézhessek - Remélem, csak látogatóba jöttél, mert most éppen nincsen lelki erőm azon versengeni, hogy melyik nő melyikünkre vadászik - fancsalodik kicsit el a szám. Vágyom már arra, hogy valaki levegye a vállamról Joséphine hasonmásának a terhét.

Cece & Théo
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true

look who's baaaaaaack?!
Lenyomom a bőröndöm fogóját és körbe nézek. Évtizedek óta nem jártam itthon. Nem is tudom, hogy nevezhetem-e még itthonnak hiszen Théora hagytam az egész lakást. Most csak jöttem visszakunyerálni az életet, ami egykor vele járt. De az már az övé, én meg csak igazából foltozgatni akarom a hiányosságait, meg a sajátjaimat is. Mert abból is akad bőven. Körbenézek a gardéniák között, az illat a régi, a kis pad, amin elsőnek sírtam el magam a múl miatt, a kroton… A KROTON. EZ AZ IDIÓTA HERMAFRODITA KIÍRTOTTA A KROTONOM!!! Hát megölöm. Isten bizony, levágom a falloszát és pitét sütök neki belőle.
Már épp lángolna a belsőm, és rúgnám be az ajtót, hogy én darabokra szedem, mikor kijön magától Nem szóltam neki, hogy jövök. Meglepetést akartam, kíváncsi voltam mit tett a házammal. Annyit kértem tőle, hogy az egyetlen krotonom, amit még az első úgymond szerelmemtől kaptam, az locsolgassa és szeresse, és ha lehet, tartsa életben míg visszajövök. Erre mit csinál? MIT CSINÁL? Mindent locsol kivéve azt az egyetlen szerencsétlen növényt nem. És most összeszáradva itt fetreng a kóró.
- Annyit kértem, hogy a kroton maradjon életben. – Szólalok meg a háta mögött elbújva egy pálmalevél mögé. A hajam az arcom előtt, takar, hogy nehogy meglássa, mindjárt elröhögöm magam. Remélem halálra rémítettem, azt szerettem volna, egy kicsit jöjjön rá a szívroham, úgyis a visszaköltözök, ebből fog álli az életünk. És abból, hogy újra elcsábítom a nőit. – Erre visszajövök, és romokban a lakás? Agglegényszálló ez szerinted? – Nézek fel rá végül, kilépve a takarásból. A hajamba túrok, és közelebb lépek hozzá. Nem nehéz nálam magasabbnak lenni, neki is sikerül két fejjel fölém tornyosulnia, de nem baj. Mert így pont átérem a derekát, és amilyen erősen csak tudom, átölelem, és kiszorítom belőle a szuszt. Vagy eltöröm a bordáját. Legalábbis nagyon próbálkozom. – Na mennyire amortizáltad le Staten Islandet míg odavoltam, te fattyú?
me & you
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members

Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
Hobbi :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

***
Ajánlott tartalom

all the stories are true

1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Előkert és előszoba
» Tian (Ígéret Földje)
» Kert
» Kert és erdő a birtok körül

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Sarkozy lakás-
Ugrás: