descensuc averno facilis est

the descent into hell is easy


Share | 
Sammael
if i cannot move heaven, i will raise hell
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
foglalkozás :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése


gratulálunk, elfogadva!
dust and shadows  
❖ angel of death ❖

Drága Sammael!

Nem titok, hogy már nagyon kíváncsian vártam a lapodat, hogy mégis pontosan milyen formában fog formát ölteni ezúttal a halál angyala, hogy milyen egyedi védjegyeket lehet majd felfedezni az általad kreált megformálásban. Ahogyan azt már a chaten is jeleztem tényleg ugrándozni kezdtem már az elején lévő kis információhalmaztól, amiben bőségesen volt emészteni való, de kérdések ezrei ostromolták elmémet az olvasás közben. A lányod.. Őt ugye látni fogjuk valamilyen formában? Mégis milyen terveid vannak vele kapcsolatban? Connor falkája? Ki az a Connor? S, ha boszi, hogy és miért él falkában? Úgy felcsigáztál már most pedig még csak nagyon az elején vagyok a dolgoknak. Very Happy
Az kifejezetten tetszett, ahogyan felvetted a múltbeli már-már megbeszélt, letisztázott szálakat, úgyhogy ezzel külön helyet nyertél a piciny kis szívemben, habár a megmaradt lánytestvér koránt sem fog ennyire örülni neked abban biztos lehetsz. Razz
Na, de akkor térjünk is rá a történetedre.

Egyszerűen wow.. Nem is találom igazán a szavakat, hogy mégis hogyan is foglalhatnám össze a gondolataimat. Egyszerűen imádtam a történetedet és tökéletesen megkaptam a válaszokat, amelyek a pici információrészletek között felötlöttek bennem. Kiváltképpen imádtam, hogy megemlítettél két karaktert is az oldalról méghozzá Sariel-t és Luna-t is. Utóbbit ha bántani mered.. Hát rád küldök egy hadsereget.. Szegény lány már így is szenvedett eleget. Úgy sem fáj neked hadd, hogy egy kicsit seggbe rugdaljon. Mégis megölted a testvérét, szóval nem vagy kifejezetten szent.  Razz
Illetve még egy rész van, amit kiemelnék az előtörténetedből, ami pedig a következő: Csecsemőként adtam oda neked. Nem vagy egy kicsit beteg? Nem tudom miért, de akratlanul is felnevettem ezen a soron, mert tulajdonképpen igen egy kicsit talán beteg lehet, de valahogy mégis emberi, hogyha valakivel őszintén törődünk, de tényleges családi, rokoni kapcsolat nem áll fenn akkor akaratlanul is elkezdünk kötődni hozzá.. Most már tuti biztos, hogy remélem a soraink közé emeled majd Heaven-t és Connor-t is, mert biztos vagyok benne, hogy remek történetszálat hozhatnának a te életedbe és az oldal életébe is.

Azt hiszem sikerült egy kicsit sokat rizsáznom és megváratnom téged, úgyhogy ne haragudj love, de nagyszerű lapot hoztál össze és már alig várom, hogy a játéktérre is megérkezz, hiszen nagyon sokan akarnak majd veled játszani, amin egyáltalán nem csodálkozom. Wink

Na, de először foglald le a szívdöglesztő arcodat - igen ebben totálisan egyetértek -, utána pedig a rangfoglalóba is less be, végül pedig de nem utolsó sorban szaladj a játéktérre! olajbogyo

Jó szórakozást kívánok, drága Halál!


Sammael
❖ Bukott angyal

avatar
Tartózkodási hely :
✧✧ look around
foglalkozás :
✧✧ kill everyone
Karaktered arca :
✧✧ bill istvan günther skarsgård
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése


Sammael
Sammael
they heard my words, but not my screams. they knew my sadness, but not my dreams.
Bill Skarsgård Démon infinity ehBukott angyal
the devil is in the details

❖ Becenév:
Nagyon régen szólítottak már a valódi nevemen. Megvallom, hogy egy kicsit már kezdtem hozzászokni a Michael Idris énemhez. Már szinte több, hogy egy évezrede nem fedtem fel magamat még senkinek sem, egyelőre pedig nem is szándékozom leleplezni magamat. Mellesleg különösebben nincsenek extra beceneveim, nem is engedném. Hiába élek a Földön árnyként, nos, attól függetlenül kicsit sem lettem engedékenyebb az ilyesmihez. Tehát felejtsd el, hogy becézgetni akarsz. Máskülönben csomót kötök a nyelvedre, értve vagyok? De ha nagyon viccelődni akarsz, hívhatsz Antikrisztusnak is. Valójában ez teljesen így van.
❖ Születési hely, idõ:
Isten teremtett még valamikor a Mennyben. Ne kérdezd, hogy mikor, a pontos időt még én magam sem tudom. Elég annyi, hogy együtt teremtett meg a Földdel.
❖ Családi állapot:
Eléggé szar volt a "Házasélet". Lilith-tel sorra nemzettük a porontyokat, de ennek már nagyon régi története van. Egy évezrede konkrétan egy nő mellett sem álltam meg, miért is tettem volna? A nők gyengítenek.
❖ Szexuális beállítottság:
Főleg a halandó nők milyen vonzóak, ejj.. néha kezdem érteni, hogy miért választottam a Földi életet.
❖ Foglalkozás:
Egykoron angyalként a Pokolba taszítottam a bűnös lelkeket, kimondottan kielégítő munka volt. Mára már, nos, inkább saját céget vezetek. Emberkísérletek és más fajokkal folytatott kísérlet, hiánycikk manapság, nem?
❖ Ismertetõ jel:
Nem fogsz tudni felismerni, édesem. Már vagy ezer éve nem jött rá senki sem arra, hogy egy bukott vagyok. Hidd el, nem vagy te különleges annyira, hogy te legyél az első aki erre rájön. Bocs.
❖ Átváltozás:
Nos?
❖ Rang:
Bukott angyal, a négy lovas közül az egyik. A halál angyala. Soroljam még?
❖ Család:
Heaven Idris: Ő az én lányom, nemrég töltötte a tizennyolcadik életévét. Boszorkány, de erről sem tud, ugyanis az erejét leblokkoltam. Azonban nem tudja, hogy én ki vagyok, még csak az arcomat sem látta. Connor falkájában él, de most oda kell rá figyelnem, hisz veszélyben van.
❖ pozitív tulajdonságok
Nem jellemző. Elnézőbb vagyok a többi démontársaimmal ellentétben, elvégre hiába vagyok bukott, nos, még az eszemet nem veszítettem el az óta sem. Követtem Lucifert, mert valahogy én sem voltam az a típus, aki szerette, ha parancsolgattak neki. Ettől függetlenül nem fogok virágos mezőn rohangászni és nem hiszek az unikornisokban sem. Hidd el bébi, precízen tépem le a fejed mindenféle szívfájdalom nélkül. Ergó van pozitív tulajdonságaim? Nem annyira? Na ugye. Na jó, talán akad.
Őszinte vagyok. Miért is hazudnék? Maximum csak kiforgatom a szavakat és megtalálom annak a módját, hogy a hazugságokat valamilyen módon őszinteségbe öltöztessem. Nem fogok neked közvetlenül hazudni, annál többet érek.
Jóképű. Na jó, ezt nem hagyhattam ki. Isten sohasem tartozott a kedvenceim közé, még csak az ízlése sem jött be, de véleményem szerint nekem ajándékozta a legszebb arcot a bukottak közül. (nos, most már tudod, hogy az egoistaság az egyik negatívumom. Vagy tényleg őszinte vagyok? Hm..)
Nyugodt. Nem fogom már a második szavad után kitépni a gerincedet, elvégre nem egy vadállat vagyok. Nyilván nem fogok senkit sem pátyolgatni, de én kimondottan szeretek csevegni. Letépett végtagok és fej nélkül ez hogyan lenne lehetséges?
Intelligens. Ha nem így lenne, nyilván már nem élnék. Megtanultam az emberek közé vegyülni és mondhatom, hogy átvettem a gondolkozásukat és az életmódjukat. Az intelligenciámnak köszönhetően tudok például kísérleteket végezni egyes fajokon. Ráadásul sikerrel.
Macskabarát. Vagy mi. Nem igazán rajongok egy dögért sem, viszont a macskákkal meg lehet venni kilóra. Nem hiszed el? Hát tessék . De ez a kettőnk titka!

❖ negatív tulajdonságok
Na igen, ez a kedvenc részem. Egy magamfajtáról könnyebb elemezgetni és boncolgatni a rossz tulajdonságokat, s hát lássuk is csak a repertoárt;
kegyetlen. Talán nem mondok újat azzal, hogy valójában mi is jellemez úgy egyébként. Jellemző rám, hogy nyugodt természet vagyok, de ez még nem mentesít fel senkit sem az alól, hogy ártsak neki. Legutoljára is kitettem magamért; egy idézés folyamán apró cafatokra szabdaltam egy lányt, aki mellesleg Leviathan lánya volt. Különösebben nem érdekel, hogy mit akar ellenem majd ezért lépni. Ő csak egy démon és nem árthat nekem.
áruló és önző. A saját magam érdekeit tartom mindig szem előtt és ennek fejében nemes egyszerűséggel fordulok bárki ellen, de még Lucifer ellen is. Attól, hogy ő lázadt fel először Isten ellen még nem befolyásolja, hogy az ő ereje legyen hatalmasabb az enyémnél. Egyformák vagyunk. Ahogy Apánkat, úgy őt is nemes egyszerűséggel elárulhatnám, ha a helyzet megkívánná.
Lobbanékony. Helyzettől függően nem nehéz engem felbosszantani. Legutóbbi dühkirohanásom is néhányak halálával végződött, tehát javallom, hogy fontold meg a szavaidat, ha velem beszélsz.
problémageneráló és rosszindulatú. Avagy bajkeverő? Nem igazán asztalom, hogy másoknak a javára tegyek, sőt, kimondottan szeretem megnehezíteni mások életét, vagy csak egyszerűen tönkretenni. Mint egy képzeletbeli ék: Az áldozatom fejébe nyomom, ha pedig hagyja, akkor egyre mélyebbre és mélyebbre kalapálhatom benne míg végül romhalmazzá teszem az egész mivoltát.
szoknyapecér.   A Pokolban csak életunt kis cafkák voltak, többre vágytam: valami elevenre, valami élőre, valaki olyanra aki érez és sebezhető: tehát halandó. Sokáig Lilith volt a szeretőm és hű voltam hozzá, de amikor lehetőségem nyílt új életet kezdeni beleízleltem a halandók világában élő nőkbe. Színes egyéniségek voltak, vidámak és elmondhatatlanul sebezhetőek. Egy nő sem mondott nekem nemet, nyilván nem is volt a legtöbbnek más választása. De ha már itt tartunk, abszolút hűtlen típus vagyok. Egyszerre több vasat is szoktam tenni a tűzre, nekem kimondottan tetszett az én saját bejáratú háremem. A nőnél nem létezik jobb játékszer.
❖ legnagyobb félelmed
Sohasem éltem félelmek között. Talán tartottam attól mindig, hogy megidéznek majd és rájönnek, hogy túléltem Mihály támadását de akkor sem féltem, szimplán csak zavart volna a dolog.
❖ legnagyobb vágyad
Nincsenek kimondottan vágyaim, hisz mindenem megvan.
❖ legnagyobb titkod
Hogy élek? Egy páran előguberáltak már engem de a legtöbbjüket cafatokra szedtem, hogy még véletlenül se terjedjen futótűzként a hír. Nyilván akadt egy kotnyeles, aki kettévágta a számításaimat de semmi baj, a bosszú nem várat magára.
❖ legnagyobb gyengeséged
Nincs lelkem. Nem tudok kötődni sem pedig szeretni, a testem pedig egyenest halhatatlan. Mi lenne az én gyengeségem mégis?
❖ fõ fegyvered
-
look deeply into my eyes

Más vagyok, mint a többiek. Teremtésemtől fogva én vagyok a Halál ivadéka, mígnem elhatalmasodtam és én Magam váltam azzá, ami a Halál. Egyszerre vagyok jó és rossz; elárultam Istent, elárultam, kit követtem.  Véremből fogantak a legelső démonok és tündérek; nem tartozom már a Mennyhez, sem pedig a Pokolhoz. Magamnak szabom meg a sorsomat.

will you love me even with my dark side?

A társalgó kellemes melege vesz körbe, szinte már lüktetnek előttem a vöröses-barnás színe minden egyes ittlétemkor. A kandalló már begyújtva, vad lángok lengetik hol ide, hol oda, hol pedig magasabbra a sapkáikat; innen hallom ropogós, forró mozgásukat. Kint az éjszaka hideg érzete tombol, nem szívesen lenne most kint senki sem azt a zord időt tapasztalni. Engem viszont idehívattak. Connor már egy régebbi barátom itt az élők világában, de persze ez is mind véletlen események szövevénye. Alighanem, az életét köszönheti nekem. S talán egyeseknek furcsán hangzik; mióta ad életet a Halál? Akadnak kivételesek, akik minden bizonnyal mégis részesei lehetnek eme kivételezéseimnek, de nyilván nem az én nem létező jószívűségem végett. Connor egy olyan ember volt számomra, akit én kiválasztottam. Hogy jól tettem -e? Kétségkívül.
- Meddig szeretted volna eltitkolni, Michael? Vagy várj csak.. hívjalak inkább Sammaelnek? - Hangja dörög, akárcsak egy zord, viharos égbolt villámokat szórva kíméletlenül. Azonban a valós nevem hallatán látványosan megrezzenek, szinte összeroskadtam a kanapén fekve. Különös, erős érzés önti el az egész lényemet. Néhány másodpercig harcolok ezzel az ingerrel, de hamarosan jelentéktelenné válik ez a kellemetlenség. Régen szólítottak már a nevemen, túlságosan is régen és ennek rengeteg oka van. Most, hogy Connor egy évezred után felszólít, egyszerűen nehezen küzdöm ezzel a hatással. Én más vagyok, mint a többi bukott. már önmagában ezt az is bizonyítja, hogy egy bolhás vérfarkas kanapéján henyélek.
- Tudtommal nem tartozom neked magyarázattal a döntéseimet illetően. És most, hogy rájöttél, egy jó alkalom arra, hogy tiszteletet tanulj. Amit adtam, el is vehetem. Ezt pedig ne felejtsd el. - Hosszas kínlódás végre szóra bírtam magam és mielőtt a ló túloldalára esne, még időben visszalököm oda, ahová való. Több évtizednyi barátság után egyszerűen képtelenség előnyben részesítenünk a ranglistát, hisz alighanem nekem már régen le kellett volna őt nyúznom bőröstül. Hogy gondoltam rá? Nem egyszer. Erőteljes, már-már vehemens késztetést éreztem arra, hogy megtegyem. De az önuralmam olykor győzedelmeskedik az ösztönöm felett, így Connor többnyire mindennek köszönheti az életét még jelenleg is.
- Azonban jogos a felháborodás, így hajlandó vagyok mindezt korrigálni az igazsággal amit többnyire igyekeztem leplezni. Szerintem ülj le, kérlek. - Mosolygok rá kedvesen, midőn a saját házában adok neki engedélyt arra, hogy leüljön. Valójában leszarom. Viszont nem szeretném, hogy az én önéletrajzom pontossága hallatán essen össze. Nem, a legkevésbé vagyok ma ápoló hangulatban.
- Más vagy, mint a többi. - Eltűri egy hosszabb hajtincsét, aztán végül leül velem szemben a másik kanapéra.  Úgy néz rám, mintha egy idegent próbálna bennem fellelni. Megtalálta azt az idegent bennem végül? Évtizedeken keresztül hazugságokban ringattam őt, de csak a magam érdekében.
- Más, mint a többi. - Ismétlem a szavát, akárcsak egy visszhang. Ekkor már nem néztem rá, mindössze elmerengtem a saját emlékeimben a múltammal illetően. Szemem sarkából látom, hogy Connor vár a magyarázatomra, azonban türelmesen ad nekem időt, hogy kellően összeszedjem a húsomba mélyülő szilánkokat, melyek valóságosan alkotnak egy összképet, ha összerakják: az életemet.
- Amikor Isten mellett álltam is más voltam. - Hangom rekedtes, mély, mégis halkságom ellenére is tisztán és érthetően ejtem ki a szavaimat. - Az apám teremtette meg mindannyiunk érzelmeit. Az én feladatom az volt, hogy bíráskodjak a jó és rossz felett, ehhez pedig mindkettőnek lennem kellett. Angyalként éreztem, hogy többre vagyok hivatott. Én és a többi bukott, mi csak követtünk valakit, akivel elhagyhattuk apánk országát. Persze...- Játékos vigyor kúszik az arcomra annak ellenére is, hogy ez a téma engem mennyire érzékenyen érint. - Nagyon tetszett a szabadság, amit akkor kaphattam. Ugyanakkor szégyenérzetet éreztem, hogy kitaszítottak lettünk. Volt idő, amikor próbáltam magamat visszakönyörögni, de sajnos hangtalan szavak voltak a könyörgéseim a testvéreim felé. - Hajamba túrok néhány ujjammal, aztán végre felkeresem Connor tekintetét. Mondanom sem kell, hogy zavaros érzelmek cikázhatnak benne ide-oda. Valójában az arcáról nem tükröződik túl sok minden, teljesen érzelemmentes. Szerencsére Connor tisztában volt a magamfajták létezésével, nagyon talpraesett és okos vérfarkasról van szó.
- De várj..! - Sürgetően félbeszakít, majd változik a felállás: Én hallgatok figyelmesen, míg ő elkezdi azt, amit szeretne. - A te fajtádat kurvára nem érdekli egy magamfajta élete. Mégis miért mentettél meg akkor? - Arca komoly, szinte erőszakosan várja az akkori döntésem okát. Valóban, Connor-nak teljesen igaza van e felől. Persze, szó sincs arról, hogy páli fordulat zajlott le bennem, elvégre én magam vagyok az Antikrisztus.
- A magamfajtát tényleg kurvára nem érdekli a magadfajta. Végre ebben egyet értünk, kedves barátom. - Cinikusan, már-már bántóan szólalok vissza neki, nem tartva attól, hogy ezzel megbánthatom őt. Érdekel? A legkevésbé. Connor életét régen megmentettem, az adósságát pedig lerótta nekem, bőven van oka tovább adni rajtam. De nem fog. - Akadnak olyan démonok, akik képtelenek gondolkozni és szabályosan csőlátással rendelkeznek. Én előszeretettel húzok hasznot a javamra, amiből csak tudok. Itt élek több, mint egy évezrede köztetek és szinte magamba szívtam az emberek kultúráját (...) - Amíg magyarázom számára a tényeket, komoly figyelemmel vizsgálom arcának a vonásait. A bunkó hangnemem egyértelműen nem tetszett neki, de most, hogy végre rájött, hogy egy pokolherceggel van dolga, nos, nem fog ellenem lépni. Ennek a vérfarkasnak konkrétan egy mozdulattal lenyúzhatnám a bőrét. Ez a fiú nem ostoba ahhoz, hogy felharagítson. Egyébként is, barátság van közöttünk. - Ezt egyes démonok biztosan nem néznék jó szemmel, csakhogy én nem ragadtam a régmúltban. Szeretném élvezni a saját poklomat, ha már egyszer kitaszított lettem. Egy hatalmas szégyen. - Morgom, mint egy öregember a konzerves kaja előtt. - Élvezem azt az életet, aminek a részese vagyok. De valahol mégis lenéznek engem ott a fentiek, ugyanúgy, ahogyan a többieket. Nyilván, angyalként éltem és amikor elbuktunk, de én aki akkor voltam, nos, ugyanaz vagyok. Angyalként is tettem alantas  dolgokat, mert megbíztak vele. - Végre zöld íriszeibe tekintek élesen, aztán hátradőlök a puha kanapén. Ő csak hallgat néhány pillanatig, de a figyelme továbbra is engem övez szüntelenül. A térdén könyököl és tartja a fejét öklével, nyilván mélyen érinti a téma. Connor nem egy elzárkózott falka tagja, tisztában volt a létezésünkkel. Csak arra nem gondolt, hogy én magam vagyok egy közülük. De leginkább mégis az bántja, hogy hazudtam neki. Attól, hogy barátként tekintünk egymásra, még nem fogom felfedni a kilétemet, hogy aztán az egész alvilág a nyomomban loholjon.
- De ettől függetlenül továbbra is Michael Idris mentette meg az életedet és az én lányomat bíztam rád. A helyzetünkön nem változtat sokat, hogy kiderült a mivoltom. Habár... - Mély sóhajt fújok ki tüdőmből, karjaimat pedig lazán teszem fejem mögé, mintha csak a napozó ágyon dőlnék hátra a tengerparton.- Véletlenül te sem jöttél rá, hogy ki vagyok. Úgy látom, hogy itt is terjed, hogy túléltem a halálomat. - Mosolyom cinikus, mégis bestiális. - Egy tucat zöldfülű boszorkány idézett meg, és mondanom sem kell, hogy egytől egyig kivégeztem őket egy kivételével. Leviathan egyik lányát különösen nagy élvezet volt semmissé tenni. - A plafont bámulom nosztalgikusan, arra gondolva, hogy a maradék kettővel mégis hogyan fogok végezni. Sariel és Luna, nos... garantálhatom, hogy hosszú és fájdalmas szenvedéssel fognak végigsétálni a halálukig. - Nem szerencsés packázni a Halál angyalával. - A mondatom utolsó felében végre a férfire szegezem a tekintetemet és félszemmel is látom, hogy valami igencsak böki a csőrét.  Pár pillanatig még habozik, de pótcselekvésként félretűri hosszú hajtincsét és végül ráveszi magát arra, hogy szóra bírja magát. Még sohasem láttam őt ennyire letablózva. Fordított esetben sem repdesnék örömömben, de ez van.
- Nekem mindegy, hogy mit csinálsz. - Tenyerét szájához emeli, de nem néz rám. A szemeibe sem kell néznem ahhoz, hogy lássam az irántam érzett haragját. Nem különösebben zaklat a gondolat, egyszer majd úgy is megnyugszik. Különben is, a falkáját én védem. - De nem fogom neked hagyni, hogy a múltad miatt az én falkám igya meg a levét. Azt hallottam rólad, hogy régen egy hozzád hasonló nővel szennyeztétek be ezt a világot olyan lényekkel, akiknek nem lenne itt helyük. Hiába adod elő magad, akkor is belül ugyanolyan mocskos vagy, mint a többi. - Hangja nyugodt, mégis most a szemei méregzöldként izzanak. - De talán még rosszabb is. Pont ezért. - Feláll a helyéről, míg én csak megvetett tekintettel figyelem az ökölbe szorult ujjait. Ostoba dolog lenne ellenem lépnie, mindössze egy csettintésbe kerülne kiirtanom mindent és mindenkit körülötte, amit és akit csak szeret. Megtenném ezt egy baráttal? Lehet képes lennék rá. - Bármit is akarsz tenni, Heaven nem fog melléd állni. - Amint kiejtette a lányom nevét, az ujjai látszólag visszanyerik normális színüket a szorítás enyhülésétől. A tekintetéből már úgy olvasok, mint egy nyitott könyvből. Connor személye már rég óta tiszta lap, nem tud nekem hazudni és hiába leplezi az érzelmeit, én már ismerem őt.
- Te beleszerettél a lányomba, nem igaz? - Csettintek ujjaimmal, habár tekintetem sokat ígérő. - Csecsemőként adtam oda neked. Nem vagy egy kicsit beteg? - Vigyorgok jókedvűen, nyers gúnnyal. Jól tudja, hogy ha egy újjal is hozzányúl a lányomhoz nem fog érdekelni az évtizedes barátságunk. Örömmel fogom nyársra húzni a fejét a falkája előtt.
- Én legalább foglalkoztam vele, nem úgy, mint te. Még csak azt sem tudja, hogy ki vagy. Szánalmas vagy, Sammael. Nem csoda, hogy el kellett tűnnöd mindenki elől. Ha én ilyen alak lennék, én se tettem volna másként.
you can see the war inside

1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Karakteralkotás :: Démonok-
Ugrás: