descensuc averno facilis est

the descent into hell is easy


Share | 
Clary szobája
if i cannot move heaven, i will raise hell
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members

Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
Hobbi :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

-- szabad játéktér --
Clary Fairchild
❖ Head of NY Institute

avatar
Keresem :
simon ● lydia ● mom ● luke
Tartózkodási hely :
● new york institute ●
Hobbi :
● protecting my loved ones ●
Karaktered arca :
● lily jane collins ●
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése


clary  & simon
you're important to me

[You must be registered and logged in to see this image.]
Megannyi dolog történt velem már az elmúlt évek során és lehet, hogy a kapcsolatom Simon-nal nem volt mindig túlságosan fényes, hiszen megpróbáltunk valamit, amibe soha nem kellett volna belemennem, hiszen szerettem őt. A mai napig őszintén nagyon szeretem, de nem voltam belé szerelmes. Ostobaság volt részemről és önző dolog is, hogy megpróbáltam a vele való kapcsolatot, ami már az elejétől kezdve halálra volt ítélve. Ezzel is csak azt sikerült elérnem, hogy még jobban megbántottam, ami egyáltalán nem állt szándékomban. Senkinek nem akartam fájdalmat okozni mégis szinte szüntelenül ezt teszem. Lassan már csináltathatok róla névjegykártyát, hogy hivatásos fájdalomokozó. Mottónak meg mehetne, hogy pontosan tudom, hogy hol fájna a legjobban. De tényleg.
A kisebb próbálkozásunk ellenére és örülök annak, hogy képesek voltunk barátok maradni és egymás mellett kitartani. Minket aztán tényleg semmi és senki nem szakíthat szét. Még saját magunk sem. A mai napig az életemben lévő egyik legfontosabb személyként tartom számon és, habár az utóbbi időben nem igazán tudom, hogy mi zajlik az életében -  amiért rettenetesen érzem magam-, de szükségem van a barátomra. Lehet, hogy az egész kölcsönös és akkor tényleg itt vagyok neki, de ez az egész ügy Jace-l, hogy meghalt aztán pedig szó szerint visszakívántam őt az életbe, amivel ki tudja, hogy mégis mit hoztam a fejünkre. Szeretném azt mondani, hogy mindez csak kettőnket érint, de valahogy semmi nem akar csak kettőnk közé szorulni. Valahogy mindig hatással lesz mindenki másra és nem tudom lerázni a rossz érzést, hogy valami közeleg. Azonban fogást sem találok igazán ezen az érzésen, hogy megmondjam pontosan mi is ez, de ha elérkezik, akkor biztosan tudni fogom. A baj csak az, hogy akkor már késő lesz.
Egy üzenetet dobtam Simon-nak, hála a technológiának, amit nem sok árnyvadász ismer testközelből, de azért néha igyekszem mutatni neki egy-két dolgot a mondén világból. Reméltem, hogy könnyedén betalál, hiszen olyan, mintha már ő maga is közöttünk élne. Hiszen pontosan ott a helye, ahol nekem. Mellettem. Egy család vagyunk.
Halk kopogásra kapom fel a fejemet és az eddigi fekvő pozíciómat ülésre váltom a mellkasomon pihenő telefonomat pedig az éjjeliszekrényre helyezem. - Gyere be!
[You must be registered and logged in to see this link.]
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members

Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
Hobbi :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

***
Ajánlott tartalom

all the stories are true

1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Greg hálószobája
» Stefan szobája
» Szülőszobák
» Pihenőszoba
» Kol hálószobája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Világunk :: New York :: Manhattan :: A New York-i Intézet :: Lakószárny-
Ugrás: