A karakter fontos szerepet töltene be a saját karakterem életében így komoly jelentkezőt várnék rá. Play by teljesen alkuképes (alternatívák: David Gandy, Harvey Newton Haydon, Richard Madden, Chris Evans, DJ Cotrona, Nicolas Simoes stb) , ahogyan a név is mindössze csak egy ötlet volt, de szólj, ha megérkeztél, hogy tudjam te vagy meg, hogy majd módosítsam ET-ben a nevet.

Az úr a hölgyemény lelki társa, akit mindenkinél jobban szeret, de kettejük szerelme mindössze plátói, testvéri.   Még gyerekként ismerkedtek meg a 17. században. Az első pillanattól kezdődően úgy érezték, hogy bízhatnak egymásban. Kettejük kapcsolatát az idő csak megerősítette és habár voltak évtizedek, amit külön töltöttek, de még így is tudták, hogy amikor igazán számít, akkor a másik ott lesz nekik. Csak úgy, mint mikor Panda-t elrabolták Delaney rögtön felbukkant és megmentette. Az elrablás azonban egy sokkal mélyebb jelentőséget hordozott magában. Az eredeti célpont maga Delaney volt, akinek ártani akartak azzal, hogy a szeretteit kínozzák. Panda azóta is titokban tartja, hogy egy átokkal gazdagodott a lelke, hiszen nem akar fájdalmat okozni Delaney számára, aki saját maga még a párkapcsolatában is komplikációkkal küzd, szüntelenül nyalogatja a sebeit, ami miatt úgy döntött nem akar még egy terhet a nyakába akasztani. Azonban csak idő kérdése, hogy elveszítse az irányítást és akkor már nem lesz titok többé. De vajon, ha az átok beteljesül vissza tudja szerezni majd a lelki társát, életének egyetlen őszinte barátját, vagy örökre elveszik majd? (..)

Ahhoz, hogy ez kiderüljön meg kell érkezned drága barátom, úgyhogy nagyon, de nagyon várlak!


A legjobb barátom vagy. Mondhatni a lelki társam. Mindig egymásra támaszkodtunk, amióta csak ismertük egymást. Még csak gyerekek voltunk, mikor megismerkedtünk, akik rácsodálkoztak a világra, mégis megannyi szörnyűséget éltek már át. Ez volt a kettőnk közös pontja. A keserű múlt, ami megviselte a lelkünket örökre összekovácsolta azokat. Együtt erősebbek vagyunk. Ezt mindketten tudjuk. Mégis mostanában egyre inkább távolodunk el egymástól. Annyira igyekszünk óvni a másikat és segíteni, hogy az élete újra egyenesbe jöjjön, hogy már a saját terheinket sem akarjuk igazán megosztani a másikkal. Mégis tudjuk jól mind a ketten, hogy sokáig nem húzhatjuk ezt a játszmát. Előbb vagy utóbb kiderül az igazság, hiszen könnyedén olvasunk egymásban, de ugyanakkor talán pont ezért tanultuk meg már, hogy miként is kell a másik elől elrejteni az érzéseinket. A jövő zavaros és veszélyes mindkettőnk számára.. Most kellene, hogy igazán összetartsunk. Vajon képesek leszünk rá? Itt leszel mikor szükségem lesz rád? S, én mikor neked?