be careful who you trust

the devil was once an angel
az oldal videója
képkockáink
dust and shadows
légy üdvözölve
kedves látogató
2017. 07. 07.
Légy üdvözölve ●● a dust and shadows szerepjátékos fórumon. Oldalunk Cassandra Clare: A végzet ereklyéi könyvsorozatot és a belőle készült Shadowhunters TV sorozatot veszi alapul, amelyre felépítettük a saját kis birodalmunkat. Természetfeletti világunkban átlag emberektől kezdődően a vámpírokon és a tündéreken keresztül megtalálhatóak a démonok is. Az oldalhoz való csatlakozáshoz nem szükséges a könyvek, avagy az ezen alapuló film, illetve sorozat ismerete, hiszen a leírásaink igyekeznek lefesteni a világ megismeréséhez szükséges tudást. Szívesen fogadunk minden kedves játékost, aki éppen canon, esetleg saját karakterrel érkezik, vagy netalántán keresett karakter bőrébe bújva csatlakozna kis közösségünkhöz! Amennyiben bárminemű kérdésed lenne az oldal világával, működésével kapcsolatban, bátran fordulj a vezetőséghez, mert azért vagyunk, hogy segíthessük, megkönnyíthessük és lehetővé tehessük számodra a szórakozást! Reméljük, hogy csatlakozol hozzánk és jól fogod érezni magad a kis családias közösségünkben! Jó játékot! ♥ ● ● by the staff. ♥
dust and shadows
Belépés
lépj be bátran
Karakterem neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
postagalamb
pötyögj bátran
dust and shadows
itt lapulunk
árnyékok között
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Aurora Blomquist, Lilith

A legtöbb felhasználó (47 fő) Pént. Júl. 07 2017, 23:41-kor volt itt.
dust and shadows
utolsó irományaink
üzeneteink
Biliárdasztal

Selene Moon
Yesterday at 23:56

Jace szobája

Jace Herondale
Yesterday at 23:31

Elkészültem!

Keira Allyn
Yesterday at 23:12

Keira Allyn

Keira Allyn
Yesterday at 23:10

Aula

Jake Aldertide
Yesterday at 22:56

városszéli erdõ

Lucifer
Yesterday at 22:46

Fõtér

Azazel
Yesterday at 20:52


Szellembarlang

Inialos
Yesterday at 18:38

Szökõkút

Inialos
Yesterday at 18:37

dust and shadows
oldal statisztika
ennyien vagyunk
Faj
Demons 3 7
Faeries 3 3
Mundanes 3 1
Shadowhunters 7 6
Vampires 3 1
Warlocks 5 4
Werewolves 2 2
Összesen 26 24
dust and shadows
nyár legjobbjai
legjobbak, legjobbjai
2017. nyár
sebastian
férfi karakter
seelie queen
nõi karakter
magnus bane
canon
donn maccoy
keresett
luna hellfire
saját
alec & asmo
játék
anthea tanti
elõtörténet
magnus & alec
karakterpáros
clary & jace
karakterpáros
dust and shadows

Share | 
Sikátorok
it's where my demons hide

avatar
❖ Kezdõ Warlock
i believe that emotions
Kor :
170
Keresem :
❖ will i ever find love? ❖
Tartózkodási hely :
❖ new york ❖
Hobbi :
❖ i love chaos ❖
Karaktered arca :
❖ eiza gonzález ❖
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



luna & anthea ♥️
what the hell?

Ismerős volt a lány és bármennyire is nem volt szükséges beleavatkoznom a történtekbe, vagy foglalkoznom azzal, hogy mégis mi lesz a sorsa nem tudtam csak úgy hátat fordítani neki és elmenni. Persze meglepett, hogy nem kívánt erőt szerezni magának azzal, hogy esetleg nekem támadt, de talán már annyi ereje sincsen, hogy igazából megpróbáljon megtámadni. Mert lehet, hogy nem használom a varázserőmet, ettől függetlenül én még ugyanúgy képes voltam a magam módján megvédeni magam. Lehet, hogy mondén dolog volt, de imádtam a harcművészeteket. Nem hiába sajátítottam el párat az évszázadok során. Lehet, hogy a nővérem a varázslat iránt áradozott, én egyedül a mondén dolgokat sajátítottam el magamnak.
- Nekem lesz jobb, vagy neked? - Nem úgy néz ki, mint aki bármelyik pillanatban megtelne energiával és képes lenne magáról gondoskodni. Elég csúnyán cserbenhagyták és nem tudom, hogy ki lehet az ellensége, de az egyszer biztos, hogy nem akarok vele találkozni és jobb lenne, ha ő sem találkozna vele ugyanitt. Hiszen akkor talán már az életébe is kerülhetne.
- Azt hiszem te voltál a pultos az egyik bulin, amit szerveztem. Az arcod nem felejtem, de a neved már sajnos nem tudom hozzákapcsolni. - Sosem voltam jó nevekkel általában jelzőket ragasztgattam az emberekre. Ő azonban egyszerűen csak olyan gyönyörű volt, hogyha akartam volna se felejtem.
- Láthatóan vérre van szükséged.. Miért nem szerezzük meg neked azt, utána pedig megyek is a dolgomra. - Nem volt rá panaszom, mert ha lett volna, akkor megjegyeztem volna a nevét. Ebben az esetben pedig nem szívesen veszítenék el egy jó alkalmazottat. Manapság olyan keveset találni belőle. - Szóval merre van a búvóhelyed? - Nincs túl sok időnk, hiszen habár még fenn virít a hold az égen, hamarosan leváltja feladatában a nap és annak pedig cseppet sem örülne azt hiszem. Én sem szívesen nézném végig, ahogy egyenest hamuvá válik. Ha tehetek érte valamit, hogy elkerüljük ezt az állapotot, akkor az a legkevesebb, hogy megteszem.
[ imádlak  olajbogyo  ]
♥️
it's where my demons hide

avatar
❖ Vámpír
i believe that emotions
Keresem :

Tartózkodási hely :
◖behind you◗
Karaktered arca :
◖zoe kravitz◗
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése


☽ Furcsa találka
zene • szószám: xXx • Credit:
 
Luna &&
Thea

Ahogyan megpillantottam a hölgyemény, tudtam, hogy itt magyarázkodás jön. Vagy talán valami egyedi fajhoz tartozik? Fel táplálkozom, nem válaszolok neki, hiszen erőtlen vagyok. Érzem, ahogyan a bőre alatt futó meleg vér kísérteni kezd engem. Igyekszem magam kontrollálni, és el is fordítom a fejem, hogy ne lássa szenvedésem. Nem vehetem vérét, ellenkezne a létemmel.
Valahonnan vért kell szereznem. Hatalmasat nyelek, és vissza fogom ösztöneim.
- Köszönöm, de talán jobb lesz, ha távozol. - Intem őt, hiszen nem csupán miattam lehet baja, hanem a másik vámpír ha vissza tér ő nem lesz ilyen kedves. Lassan gyógyulok, hiszen vérhez nem jutottam mostanában, de a lányból se akarok táplálkozni.

- Honnan ismerlek? - Kérdem, miközben a fájdalom meg borzongj a testem. Olyan éhség fut végig rajtam, mikor át változtam, amikor döntenem kellett étel és halál között. Adellel akartam maradni, de ő el hagyott, akkori mohóságom és önkontroll hiánya miatt. Magára hagyott a teremtőm, és a szerelmem, aki bevezetett engem a gyönyörökbe. Talán ezért is van mostanában az, hogy vissza tartom magam, hogy most sem esek a lány ütőerének és szívom ki minden egyes csepp vérét, vagy még több sétáló emberét.
Fel pillantok a holdra, félek, hogy hamarosan feljön a nap és itt égek.
- Kérlek menj el.. - Mondom, komolyan aggódom. Haza kell jutnom, otthon még van talán egy tasak vér. Talán addig nem esek össze, és nem ér utol a nap. Miért nem táplálkoztam, miért kínzom magamat?





it's where my demons hide

avatar
❖ Kezdõ Warlock
i believe that emotions
Kor :
170
Keresem :
❖ will i ever find love? ❖
Tartózkodási hely :
❖ new york ❖
Hobbi :
❖ i love chaos ❖
Karaktered arca :
❖ eiza gonzález ❖
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



luna & anthea ♥️
what the hell?

Egy részem sejtette, hogy nem szabadott volna megállnom mégis nem tudtam csak úgy tovább sétálni. Megannyi minden leselkedhet a sikátor kellős közepén, ami csak azt akarná, hogy a figyelő szemek köréből kikerüljek és a sötét árnyékok között pedig áldozataként fogadhasson. Mégis valami arra ösztökélt, hogy bemenjek és kiderítsem, hogy mi a zajok forrása. A földön egy gyönyörű nőt pillantok meg, akinek a felsőjét átitatta a saját vérét. Ha ez nem a tökéletes csapda, akkor semmi sem lenne az. Közelebb mennék hozzá, hogy megnézzem mennyire súlyos a sérülése, de félek, hogy azzal hatalmas hibát követnék el ezért inkább megtartom kettőnk között a távolságot és úgy figyelem őt és próbálok minden egyes rezdülésre körülöttem odafigyelni. Nem tudhatom, hogy ez csapda-e, vagy sem ezért sem térdelek inkább mellé csak összefonom a karjaimat. Mintha az egyik bulimon ő lett volna a pultos.
- Veled meg mi történt? - Oldalra döntöm a fejemet és próbálom a fényviszonyok ellenére meghatározni, hogy a sérülése valós lehet-e vagy pedig valami ostoba játék mindez, de nem olyan messze tőle megpillantom egy fakarót, aminek az egyik vége szintúgy vérben ázott.
Senkinek nem vagyok az őrangyala mégis úgy érzem, hogy a legkevesebb, ha segítek rajta. Mi nők tartsunk össze, nemde? A fülemben csengenek Magnus szavai, hogyha akarnék még gyógyítani is tudnék az erőmmel. Ez pedig valamilyen szinten csábító, de szüntelen félelmem nem enged a varázslás közelébe. - Fel tudsz állni? - Kérdeztem, mert amennyire bevilágított a holdfény a sikátorba könnyedén ki tudtam venni, hogy a gyönyörű barna bőréhez most rendkívül sápadt arc párosult. Ennek pedig semmi köze nem volt ahhoz, hogy vámpír. Persze, ha halott valaki az is hozzátesz már egy adagot, de ez másabb volt. Talán fel sem tűnt volna, ha nem találkoztam volna vele korábban. Csak tudnám, hogy kinek árthatott, ha tényleg így cserbenhagyták. Na, meg persze azt, hogy visszajön-e még vagy most is itt leskelődik az árnyak között.
[ imádlak  olajbogyo  ]
♥️
it's where my demons hide

avatar
❖ Vámpír
i believe that emotions
Keresem :

Tartózkodási hely :
◖behind you◗
Karaktered arca :
◖zoe kravitz◗
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése


☽ Furcsa találka
zene • szószám: xXx • Credit:
 
Luna &&
Thea

Haza fele tartottam az esti sétában, a hold megvilágította az utcákat. Zsebre tett kézzel haladok, hajamba néha néha bele, bele mar a hűvös esti szellő. Rá pillantok a holdra és azzal nyugtatom maga, hogy a napot látom, csak a hold mögött. Mennyire is hiányzik a nap, ahogyan megcsiklandozza a bőröm. Régen nem tudtam irigyelni. Meg kell találnom a módot, hogy újra a napra mehessek, ha egyáltalán van ilyen módszer. Ahogyan haladok szembe jön velem egy ismerős férfi, sötét szemekkel mered rá, majd nekem jön.
- Hé! - Mordulok fel, és kapom ki a kezeim. A férfi megfordul, közeledik felém, nem mozdulok, de talán jobb lenne. Bele bámul egészen közel a szemembe, kivülről akár olyan lehet mint egy csók kezdeményezése, de nem. Ez a halál kezdeményezése.
- Csatlakozz vagy meg halsz, ribanc!- Mondja, majd egy karót villantat meg. Feltartom a kezem, és értetlenül meredek.
- Mi a gond a magánnyal?- Kérdezem. Furcsállom a helyzetet, még nem találkoztam vámpírral, aki ennyire erőszakosan akarta volna a csatlakozásomat.
-SZOLGÁLJ!!!-Mondja, majd a karót nyomja a hasamba, és eltűnik.

Földre zuhanok, majd kitépem a karót a hasamból. Nagyon rég táplálkoztam, oka talán az, hogy már nem élvezem az étel elejtését, így vértasakból szoktam enni, de a beszerzőm eltűnt, talán ezzel is azt akarják, hogy csatlakozzak. Így, amint kihúztam a karót, elvesztem az eszméletemet, és nem érzékelem a körülöttem lévő világot.

Egy csodás szempárra ébredek, hirtelen nagy levegővel. Körbe nézek először, hiszen lehet, hogy itt van még a támadóm, vagy valaki figyelhet. A lány mutatós, de nem tudom mi szándéka lehet velem. Ismerős tekintette, és lágy hangja van.






it's where my demons hide

avatar
❖ Kezdõ Warlock
i believe that emotions
Kor :
170
Keresem :
❖ will i ever find love? ❖
Tartózkodási hely :
❖ new york ❖
Hobbi :
❖ i love chaos ❖
Karaktered arca :
❖ eiza gonzález ❖
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



luna & anthea ♥️
what the hell?

Lassan kezdem azt érezni, hogy a gondolataim egyesével fognak engem felemészteni. Szükségem van egy kis kikapcsolódásra arra, hogy valamennyire képes legyek összeszedni magamat. Egy estére ki akarok lépni a saját cipőmből és megpróbálni valaki más életét élni. Valakiét, akinek semmilyen gondja nincsen az égvilágon. Hiszen pontosan erre vágyom. Egy gondtalan életre, ahol nem kell veszekednem a testvéremmel, ahol nem kell aggódnom amiatt, hogy mégis mit fogok magammal kezdeni, ha esetleg úgy döntenék, hogy használni fogom az erőmet. Hiszen ki tudja, hogy mennyire befolyásolni engem. Talán akkor teljesednék ki és az lenne az igazi Luna. Nem az a kis nyuszi, aki nem kíván egy aprócska foltot sem a varázslásból.
Az úgynevezett törzshelyemre indultam, ami nem éppen nyitott a mondének számára, de nem is akartam egyszerű emberek között lebegni. Meg akartam nézni, hogy milyen is az, ha az életem egy kicsit más körökben forog. Bár nem mondhatom, hogy olyan sok mondént ismernék. Elég kevés számban vannak ezért meg tudom őket különböztetni. Azt azért már nem merném megkockáztatni, hogy mindegyiknek emlékszem is a nevére, de ez szerintem már teljesen másodlagos. Örüljenek, hogy egyáltalán felfigyelek rájuk. Mire kinyitom újra a szemeimet addigra már ráncok borítják az arcukat és elvesznek az emlékeim között. Szomorú, de ez a kemény valóság. Talán ezért is igyekszem kerülni a mondénokkal fűződő kapcsolatokat. Túlságosan fájdalmas, ha egyik napról a másikra elveszíted őket.
A megszokott kis eldugott helyre igyekszem a sötét utcákon keresztül, amikor az egyik sikátorból, mintha valami furcsa hangot hallnék kiszűrődni. - Van ott valaki? - Nem félek vagy ilyesmi, de nem szeretném, ha valaki keresztbe akarna tenni az estémnek. Egy újabb csörömpölés, de semmi válasz. Talán egy patkány. De valahogy úgy érzem, hogy meg kell néznem. Nem tudom, miért de csalogat magához a sikátor és mielőtt még észrevenném, mit csinálok már félig besétáltam a sikátorba. - Mi a.. - A földön egy kuporgó leányzót pillantok meg, aki láthatóan nem éppen van magánál. Az viszont biztos, hogy én Őt valahonnan ismerem.
[ remélem jó lesz  olajbogyo  ]
♥️
it's where my demons hide

avatar
❖ admin
i believe that emotions
Kor :
22
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
Hobbi :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése


***
Sponsored content
it's where my demons hide

i believe that emotions
give us power


Sikátorok
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Világunk :: New York :: Bronx-
Ugrás: