descensuc averno facilis est

the descent into hell is easy


Share | 
Nimfák sétánya
if i cannot move heaven, i will raise hell
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
foglalkozás :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

-- szabad játéktér --
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true


the King & the Queen
May your choices reflect your hopes, not your fears
- Bölcs meglátás - elismerő biccentésem meglepő módon őszinte. Kár lenne letagadnom, hogy többször is megfordult már a fejemben a két Udvar egyesítése, melyet akár násszal is megerősíthetnénk, hogy aztán együtt irányítsuk megújult és megerősödött birodalmunkat. Azt is kár lenne tagadnom, hogy a Király társasága nem túlságosan émelyítő számomra, így hát azt sem tartom kizártnak hogy sajátságos uniónk még működne is. Abban azonban elég erősen kételkedem, hogy képes lenne elfogadni egyenrangú partnereként, márpedig én nem vagyok az a behódolós fajta, még akkor sem, ha örök életemre hűséget esküszöm az illetőnek. Ahogyan a Tündérkirály, úgy a Pokol Ura sem várhatná el tőlem, hogy átengedjem a népem vezetését és asszonyi teendőim teljesítésére korlátozódjak csupán. Uralkodónak születtem, és uralkodni is fogok, ameddig még dobog a szívem. Pedig sok közös van bennünk a Királlyal, hiszen bármennyire is vezeti kemény kézzel a népét, attól még látszik, hogy legalább ennyire törődik is velük, ez pedig felettébb imponáló.
- Hosszú életem a hibás minden bizonnyal, de az emlékeim jelentősen megkoptak bölcsességedről. Nem emlékeztem rá, hogy meglátásaid ennyire pontosak és intelligensek lettek volna az elmúlt esztendők során. - Épp csak csipetnyi pimaszsággal fűszerezem meg a megjegyzésem, ahogy poharam felett a férfira mosolygok, látszólag lenyűgözve szavaitól. Sietve folytatom is, hogy választ adhassak a kérdésére. - Természetesen igazad van. Mindegy, hogy a politika intrikája miféle területi szakadékokat ékel közé, a tündérek népe attól még egységes. Őseink, gyökereink ugyanazok, függetlenül jelenlegi nézeteltéréseinktől. - enyhén megbiccentem a fejem, jelezve, hogy ebben a kérdésben neki adok igazat. Most az egyszer.
- S természetesen számítok a segítségedre minden fenyegetéssel szemben, mellyel a nephilimek világa ostromolhat minket. Ahogy te is számíthatsz az Udvar segítségére, ha a tieid szorulnának védelemre. Habár, úgy hallottam, acélból kell lennie az idegeinek annak, aki elég vakmerő ahhoz, hogy katonáiddal szembeszálljon. - Sosem tagadtam, hogy kettőnk közül Nebiros hadászata a fejlettebb, az ő tündérei jelentősebb katonák inkább. Mi az Udvarban teljesen másra fektetjük a hangsúlyt, s természetesen nekem is vannak kifejezetten veszélyes bérgyilkosaim, de maréknyian csupán, és jobb szeretem őket az árnyékban tartani, gondos titokban. Ezzel szemben az Ellenudvar harcosainak bátorsága, ereje közismert.
- Figyelmességed igazán sokat jelent számomra - mosolygok előzékeny ígéretén, miszerint ő is jobban odafigyel majd a területünkön portyázó harcosaira. Nem fűzök hozzá sok reményt, hogy így lesz, de nem hazudtam: sokat jelentene, ha tudnám, hogy betartja a szavát. Mi gerjesztene azonban belső feszültségeket köztünk, mi élezné ki a tündérek idegzetét és mi hordozná a levegőben a háború ígéretes aromáját? Ez olyan érték, amit nem szívesen adnánk fel.
- Clarissa Fray neve ismerősen cseng számodra, felség? - érdeklődöm, ha már célzott rá, hogy nem untatná egy kis mondén világbeli pletyka. Kíváncsi vagyok, ő mennyit tud a fent dúló harcokról, és annak egyik központi szereplőjéről.
❖ Megjegyzés:
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true

to Queen

Nem szeretek a Tavasz udvarba jönni, de nem feltétlenül azért, mert itt minden élettől duzzadó. Nálam is van élet, de Nerissa valahogy egyszerűen nem illik nekem a képbe, hiába sok sok éve már hogy uralja a birodalmat. Nem vagyunk egységesek, de majd ennek is eljön az ideje, ha terveim beválnak, és elkezdhetem kivitelezni őket. Egységes lesz a két udvar, mindössze időre van szükségem ehhez, a harcosaim fáradhatatlanul edzenek, főleg hogy van ez a kis felfordulás a mondén világban is. Valami árnyvadász felkelés, amibe minket is belekevertek, pedig az alvilágiaknak - ahogy minket neveznek - , nem sok közük van ehhez.
Mégis, a helyzet nyugtalanító és mivel most esedékes az éves szokásos találkozása a két udvarnak, ezt is meg kell majd beszélnünk, így követem az udvarhölgyeket és a kísértetemnek is engedélyt adok a lazításra. Nekik is kijár ennyi.
- Ennyi nekik is jár, ha már hűen védelmeznek mindig - mert jutalmazom is őket, akár most ezzel is, de az udvarban sem vagyok szűkmarkú. Ellensúlyoznom kell a kemény kezűségem ha büntetésről van szó. Ugyanúgy ahogy félre kell tennem az ellenérzéseim Nerissa után, ha a birodalomról van szó. Hiába a két udvar, a tündérek népe egy egység, ha kell, akkor így is állunk ki bárki ellen, a belső félreértéseket félretéve. Ezért is vagyok itt, és leplezem udvarias mosolyommal és könnyen modorommal hogy nem tetszik a helyzet.
- Ugyan, nem olyannak ismertelek meg aki csak úgy felad dolgokat, és a találkozónkhoz ugyan sok köze nincs, de mégis nem te vagy az egyetlen akit aggasztanak a mondén világban zajló események és fiaim is érdekes hírekről beszélnek, így hát kénytelen vagyok foglalkozni velük minden ellenérzésem ellenére. A tündérek népe még nézeteltéréseink ellenére is egyetlen faj és ha ezek a dolgok fenyegetést jelentenek ránk arról tudnunk kell. Egyet értesz? - koccintom az övéhez a poharam. Azzal senki nem vádolhat hogy ne lennék lelkiismeretes uralkodó, hiszen mindent megteszek az udvaromért. Akár még a terveimet is elhalasztom egy kis időre, mert kezdem úgy hinni hogy ezt a fenyegetést nem hagyhatom én sem.
- Biztos vagyok benne hogy nem lesz okom panaszra - mosolyodok el, ahogy jeges pillantásom végigsiklik az asztalt borító fogások színes kavalkádján. Két felkarikázott érett mangó után nyúlok, amihez asztalt szilvát választok előétel gyanánt. Egészséges étvágyam van, így nem tartok tőle hogy a jobbnál jobb fogásokat nem tudnám megkóstolni. Az udvar szakácsai ilyenkor minden évben kitesznek magukért hogy lenyűgözzenek minket. Nerissa megszólalására teátrálisan felsóhajtok, ez bizony így van, mindig akadnak szószegő tündérek akik csak a bajt keresik.
- Mély fájdalom számomra is, hogy akadnak olyan tündérek, akiknek nem kedves semmilyen megállapodás ami udvaraink között született, de minden igyekezetemmel azon leszek hogy megakadályozzam rendbontó tündéreim hogy az udvarod területén galibát okozzanak - biztosítom róla, mivel nincs szabad átjárás népeink között hacsak nem küldönc vagy futár az illető és nincs királyi felhatalmazása. Van hogy üzenetváltás történik, és olykor királyi/királynői futár jön kis kísérettel, de ez rendjén való is.

■ ■ ♫ Halloween party medley ■ ■

Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true


the King & the Queen
May your choices reflect your hopes, not your fears
Sokan félreértik Tündérföldét, és gyengének tartják az Udvaromat Nebiros birodalmához képest. Hiszen nálam az életé és a természeté a főszerep, minden fényes és illatos, míg az Ellenudvar maga a káosz, a fagy és a sötétség. Sokan azonban nem tudják, hogy a legveszélyesebb dolgok nem mindig azok, melyek annak is tűnnek... Nem zavar, hogy lenézik és lebecsülik az erőmet, nem kell tudniuk, hogy színárban fürdőző erdeink mélyén halálos illúziók, húsevő növények és gyilkos bogarak rejtőznek, hogy virágkoszorút fonó udvarhölgyeinken túl rátermett harcosokat is rejtegetek. Higgyék csak azt, hogy a Tavasz Birodalma a szemfényvesztésről szól, annál nagyobbat üthetek majd, amikor eljön az ideje.
A Király engedékeny válasza mosolyt csal az arcomra, biccentek az udvarhölgyem felé, jelezve, elvezetheti az ellenlovagokat a megbeszéltek szerint. Utána még egy apró biccentés Meliorn felé, jelezve, hogy a lovagjaim is csatlakozhatnak a mulatsághoz, hiszen nem lenne illendő, ha a Királyt egymaga fogadnám, míg az én harcosaim mögöttem sorakoznak közben.
- Nagyvonalú vagy, mint mindig - jegyzem meg kedveskedőn, mielőtt elfoglalnánk helyünket. Nem vagyok vak, sem naiv, kinőttem már abból a korból, hogy higgyek annak, ami a szemem előtt történik. Tisztában vagyok vele, hogy őfelsége kellemes modora csakis a béke fenntartását szolgálja, és biztosra veszem, hogy ő maga is épp olyan ellenséges érzéseket táplál irántam, mint én iránta. Az, hogy mégis képes ezeket félretenni egy találkozó kedvéért, sokat elmond róla, és ezt a jellemvonását tagadhatatlanul értékelem benne.
- Milyen szépen szóltál! Egészségünkre! - Poharam lágyan az övéhez koccintom, mielőtt aprót kortyolnék belőle. Lenyalok szám sarkáról egy kibuggyanó cseppet, s érdeklődő tekintettel hallgatom a borhoz fűzött felvetést. Csilingelő kuncogással megcsóválom a fejem, táncra késztetve vörös hajzuhatagomat.
- Már rég lemondtam arról, hogy megpróbáljam megmásítani a mondén világhoz és a Klávéhoz fűződő kapcsolatod terén vallott gondolkodásmódodat. Tiszteletben tartom, hogy az Ellenudvar semmilyen formában nem érdekelt a halandó világ történéseiben, így hát a találkozónak sincs semmi köze hozzájuk. Bevallom, engem kissé aggasztanak a fentről érkező hírek, de igyekezni fogok, hogy ez még véletlenül se árnyékolja be a találkozónk hangulatát, így kérlek, ez ne szegje kedved semmiképp! - Habár óhatatlanul is kíváncsivá tesz a gondolat, vajon az Ellenudvar mennyire követi figyelemmel a nephilimek lépéseit. Hiszen a nagyszabású tervekhez, melyeket tudomásom szerint Nebiros dédelget, tényleg nem óhajt segítséget más világoktól? Vagy igen, csak én nem tudok még róla? Talán hátam mögött már szervezkedett is szövetségeseimmel? Ah, a paranoia! Mielőtt megmérgezhetné a gondolataimat, elhessegetem minden ezzel kapcsolatos rémképemet.
- Remélem, kedvedre való étkeket sikerült összeállítanunk számodra. - intek végig az előttünk sorakozó ételeken és italokon. - Kérlek, ne fogd vissza magad, láss hozzá kedved szerint! - bájos mosolyt villantok rá fürkésző pillantásom felett, és magam is felavatom üres tálamat, bár egyelőre csak szeletelt barackot sorakoztatok fel rá, telt szőlőszemet csippentve mellé, melyet rögtön eltűntetek ajkaim közt.
- Elszomorít, hogy határozott és egyértelmű parancsaink ellenére még mindig akadnak összetűzések népünk tagjai közt... Hiába véstük kőbe szabályainkat, miszerint a barátság és az élet tisztelete az első, a lovagjaim még mindig megzavarodnak olykor, ha Udvarod tagjai átsodródnak az én birodalmamba... S én sem várhatok tőled kegyelmet, amikor harcosaim érthetetlen módon átlépik határaidat - teátrális sóhajjal, ajkam lebiggyesztve harapok ketté egy szelet barackot, szabad kezemmel egy vörös fürtöt tekergetve az ujjam köré. Természetesen semmit sem tudok a két oldal tiltott portyáiról, így aztán hazudnom sem szükséges...

❖ Megjegyzés:
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true

to Queen

Azonnal megérzem ahogy átlépjük a határvonalat a két birodalom között, hiszen Nerissa birodalma érezhetően más mint az enyém. Élettel telibb, virágoktól terhes és valahol ezt nehezen is viselem el. Csak felvágás részéről ez, és pillantásom végigsiklik a delegációm elé szaladó tündéreken. Pontosan tudom mi a szerepük, és ennek megfelelően készítettem fel a harcosaimat, mint minden évben tettem. Nem szegem meg az adott szavam. Azt sosem tenném. Figyelem ahogy a lányok körülrajongják az embereimet, és bizonyára akad olyan is aki hagyja magát, hogy virág díszt kaphasson, én magam is elfogadok egy kékbe hajló színű rózsát. Hagyom, hogy az idősebb udvarhölgy elvezessen minket a Királynő felé. Közepes tempóban, méltóságteljesen haladok, és tudom hogy sokan megnéznek maguknak, hiszen tündér létemre sem nélkülözöm a feltűnést. Ruhám ezüstjével szemben szinte kiabálás a vörös palást. Elegáns vagyok, amennyire ez csak tőlem, mint a Királytól elvárható.
Pillantásom jeges kékje végül a megjelenő királynőn állapodik meg, és elismeréssel adózom a ruháját készítő tündérhölgyeknek. Valóban meseszépnek mondható, és mindent de semmit mutat. Trükkös ruhadarab, bár Nerissának nem kell semmit titkolnia, vonzó alakja van.
- Mindig öröm számunkra, hogy nálad vendégeskedhetünk, és biztos vagyok benne hogy a harcosaim is így éreznek - mosolyodom el én is, és széles karmozdulattal mutatok feléjük, hiszen elvileg csak a rend kedvéért jöttek, mivel ez egy diplomáciai látogatás. Lehet, hogy néha összecsapnak a nézeteink, de sosem ezeken a napokon, ez kimondatlan béke nap.
- Köszönettel elfogadjuk, és harcosaim már minden bizonnyal izgatottan várják, mivel lepik meg őket gyönyörű vendéglátóik, amíg mi beszélgetünk - válaszolok el, és egy biccentéssel megadom nekik az engedélyt a pihenésre, de tudják jól mind, hogy nem véletlen vannak itt, és első kötelességünk én vagyok ha bármi is történne.
Elfordulok tőlük és követem Nerissát arra, amerre vezet és menet közben végignézem az asztal tartalmát, jól fog esni a felfrissülés, hiszen sokat lovagoltunk ma, és a tündérek étkei mindig rendkívüliek. Kényelmesen elhelyezkedem, és elsimítom a palástom az útból, hogy ne zavarhasson. Való igaz, fejedelmi pár lehetnénk ha elismerné végre hogy a két udvarnak eggyé kellene válnia az uralkodásom alatt. Erre utal a címerem is a kettétört korona.
- Ebben egyetértünk, Őfelsége. Nem hunyhatunk szemet dolgok felett, amik akár kicsit is veszélyeztetnék udvarainkat, és fontosnak tartom hogy erről beszélgessünk is. Elfogadom a bort, és legyen ez egy tartalmas, gyümölcsöző este előjele - jelentem ki és hagyom hogy az egyik tündér megtöltse a poharam és a nő felé billentem a poharam, mintegy üdvözlésül. Belekortyolok, és telt erős íze azonnal a tudtomra hozza, hogy ez különleges bor, nagy gonddal készült, és valószínűleg csak nekünk, az uralkodóknak.
- Igazán nem lehet okom panaszra, ez a bor valóban mennyei. Viszont felmerül a kérdés bennem, a találkozónk kapcsán, vajon van-e ennek köze a mondén világban zajló enyhén kaotikus állapotokhoz - sóhajtok fel, mint egy tűnődve egy újabb lassú korty után.


Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true


the King & the Queen
May your choices reflect your hopes, not your fears
Virágszirmok táncolnak a szélben, áttetsző függönybe vonva az ösvényt. Szinte tapintható a határvonal, mely elválasztja a Tündérek Udvarát Tündérfölde szuvenír területétől. Puha szirmokból kiépített útra érkezik a vendégek talpa, kik leszállnak nyergükből. A lovak elé tündér fiúk sietnek, hogy eltereljék az útból az állatokat, míg fiatal tündér lányok látszólag ártatlanul körbezsongják a vendégeket, hízelegnek Királyuknak, virágokkal halmozzák el őket, kedvesen cirógatják a katonákat. Bevett szokás ez az udvarban, mely komoly rituálé része: az éles szemű lánykák ellenőrzik, hogy a kíséret a létszámnak megfelelő-e, és miféle fegyvereket hoztak magukkal. Nem vesznek el senkitől semmit, csak virágokat tűznek a páncéljára annak, ki engedi, majd csilingelő kacagással, egymást kézen fogva elszaladnak a fák közt. Egy idősebb udvarhölgy nem mozdul csak, ő mély főhajtással üdvözli a Királyt, és néma csendben mutatja az utat az ösvény mélyére.
Párszáz méter csupán, míg elérik a kialakított tárgyalóteret. Bár hivatalosan az Udvar része, a Nimfák sétánya épp csak benyúlik a birodalomba, így javarészt szuverén terület. Nem szükséges az Ellenudvar tagjait az Udvar szívében vendégül látni, mégis ezt a földet már a Királynő lovagjai, az én lovagjaim védik. A teret félkörívben tizenöt lovag keretezi, akad köztük férfi és nő is, az előírásoknak megfelelően. Kényelmes, trónszerű ülőalkalmatosságok várnak minket, köztük megterített asztal, rajta az Udvar legérettebb gyümölcseivel és legfinomabb étkeivel. Jómagam selyemfátyol mögül libbenek elő Nebiros érkezésére. A ruhám több, mint elegáns, még tündér szemmel is meseszép, vékonysága és áttetszősége biztosíthatja a férfit afelől, hogy nem fér el alatta fegyver, ellenben remekül kiemeli bájaimat úgy, hogy ne legyen túl hivalkodó.
Negédes mosollyal üdvözlöm a kíséretet, friss virágillatot hozva magammal, ahogy eléjük lépek.
- Nebiros! - viszonzom kimért biccentését, és a válla felett szélesebb mosolyt villantok az embereire. - Legyetek üdvözölve Tündérföldén! Mindig nagy örömömre szolgál megvendégelni népünk tagjait.
Mert bár a szándékaink éket vertek közénk, tagadhatatlanul egy tőről fakadunk. Ujjaimat összekulcsolom magam előtt és felszegem az állam, ahogy visszafordulok a férfihoz.
- Királyom... Előkészítettünk néhány kényelmes párnát és hűsítőt a lovagjaid számára. Ha méltóztatnál engedélyt adni nekik a pihenésre, látótávolságon belül kényelembe helyezhetik magukat mögötted. Udvarhölgyeim gondoskodnak arról is, ne unatkozzanak, míg mi politikáról cseverészünk. Te pedig, kérlek, erre fáradj! - Természetesen a lányok és a szórakoztatás egészen újszerű értelmet nyer mifelénk. Az elején nem vonnám el a kíséretet a Királyuktól, de ha Nebiros engedélyt ad nekik a szórakozásra, az Ellenudvar tündérei megtapasztalhatják a gyönyöröket, melyeket csak a tavasz leányai és ifjai képesek nyújtani - természetesen a Király számára tartogatom lányaim legjavát, de mielőtt felkínálnám őket számára, jobb lenne az üzletre térni. Magam kísérem a számára kialakított ülőalkalmatossághoz, de nem várom meg, hogy helyet foglaljon. A sajátomhoz lépek, magam alá simítom a szoknyámat és helyet foglalok.
- Örülök, hogy elfogadtad a meghívásomat, felségem. Tündérfölde jóléte és az Udvaraink közti barátság fenntartása úgy érzem, nem olyasmi, amiről évről évre megfeledkezhetnénk. Engedd meg, hogy a békét földünk legnemesebb gyümölcsborával pecsételhessük meg! - intek a tündér hölgynek, ki hozzám kísérte őket. Ő máris közelebb lép, felveszi a kancsót az asztalról, hogy megkínálja vele a Királyt, ki ha rábólint, teletölti a poharát, majd az enyémet is. Kezembe fogom az italt, és üdvözlőn megemelem felé.

❖ Megjegyzés: felség, de örülök........
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true

to Queen

- Felség, indulnia kell - hallom meg az egyik szolgálóm figyelmeztetését, ahogy az utolsó simítást végzi az ünnepi ruhámon. Az egész alakot tükörben egy uralkodó néz rám vissza, pontosan olyan vagyok, mint mindig. Erős, és tekintélyparancsoló, és arcomon a rossz kedv nyomai virítanak.
- Tudom. Mindjárt kész leszek - válaszolok, ahogy végigmérem magam. Kedvenc színeimnek hódolok most is. Fekete nadrágom puha bőrcsizmákba folynak, és alig lehet látni hol kezdődik az egyik, és hol a másik. Ezüstös tunikát választottam, egy széles bőrövvel, ami a fegyvereimet hivatott megtartani. A vörös köntös csak a ráadás, nem értheti szó a megjelenésemet, sem most, sem máskor. Hosszú szőke hajam kibontva omlik a hátamra, és egyetlen kidolgozott arany és ezüst ötvözte pánt tartja kordában. Nehézkesen szakadok el, mert nem sietek a királynővel való találkozómra. Minden évben egyszer, megtartjuk ezt és amolyan kötelező jellegű, képmutatás, és mégis a formaságok miatt meg kell jelennem. Kiválasztottam a kíséretem, tizenöt megbízható harcost, ennyiben egyeztünk meg. Mindig ennyi főből áll a kíséretem, és nagyjából ugyanazokat is viszem minden évben.
Kilépek a palotából, hogy hófehér lovam elvigyen a találkozóra, ahol Nerissa fog várni, és megbeszéljük az ügyeket, amik mindkettőnk udvarát érintik, és nem csak a mienket. A kedvem ehhez viszont... a nullával egyenlő.
- Gyerünk, indulás! - adom ki a parancsot Csillám hátáról, és megrántom a kantárt. Essünk túl ezen a találkozón, minél előbb. Egész napos lovaglás után után jutunk el a Királynő földjére, és estébe fordul az idő, amikor leszállok a lóról, és a minket üdvözlő tündér kezébe adom a kantárt, hogy viselje gondját a hátasomnak.
- Vezessetek a Királynő elé - szólalok meg egy újabb tündérre nézve, hiszen őt ismerve pár napot itt fogok tölteni amíg meg beszéljük a helyzetet. Egy újabb napba telik majd a haza jutásom, de egy-egy napot vendégeskedünk egymásnál, és persze igyekszünk lenyűgözni egymást. Most sem lesz ez másként, őt ismerve. Mikor odaérek elé, megállok és egészen aprót biccentek csak. Nem ismerem el felsőbb erőnek, de mint férfi a nőt, tisztelem, és ez annak a jele. Én nem hajtok fejet senki előtt.
- Nerissa, köszönöm a szíves vendéglátásod - kezdek bele a formális köszöntésbe, amivel mindig megtiszteljük egymást. Pedig nem igazán vagyok oda a személyéért.
■ ■ ♫ Hangulatzene ■ ■

Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
foglalkozás :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

***
Ajánlott tartalom

all the stories are true

1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Világunk :: New York :: Manhattan :: Central Park :: Tündérfölde :: Tündérek Udvara-
Ugrás: