be careful who you trust

the devil was once an angel
az oldal videója
képkockáink
dust and shadows
légy üdvözölve
kedves látogató
2017. 07. 07.
Légy üdvözölve ●● a dust and shadows szerepjátékos fórumon. Oldalunk Cassandra Clare: A végzet ereklyéi könyvsorozatot és a belőle készült Shadowhunters TV sorozatot veszi alapul, amelyre felépítettük a saját kis birodalmunkat. Természetfeletti világunkban átlag emberektől kezdődően a vámpírokon és a tündéreken keresztül megtalálhatóak a démonok is. Az oldalhoz való csatlakozáshoz nem szükséges a könyvek, avagy az ezen alapuló film, illetve sorozat ismerete, hiszen a leírásaink igyekeznek lefesteni a világ megismeréséhez szükséges tudást. Szívesen fogadunk minden kedves játékost, aki éppen canon, esetleg saját karakterrel érkezik, vagy netalántán keresett karakter bőrébe bújva csatlakozna kis közösségünkhöz! Amennyiben bárminemű kérdésed lenne az oldal világával, működésével kapcsolatban, bátran fordulj a vezetőséghez, mert azért vagyunk, hogy segíthessük, megkönnyíthessük és lehetővé tehessük számodra a szórakozást! Reméljük, hogy csatlakozol hozzánk és jól fogod érezni magad a kis családias közösségünkben! Jó játékot! ♥ ● ● by the staff. ♥
dust and shadows
Belépés
lépj be bátran
Karakterem neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
postagalamb
pötyögj bátran
dust and shadows
itt lapulunk
árnyékok között
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Lilith

A legtöbb felhasználó (47 fő) Pént. Júl. 07 2017, 23:41-kor volt itt.
dust and shadows
utolsó irományaink
üzeneteink
Biliárdasztal

Selene Moon
Yesterday at 23:56

Jace szobája

Jace Herondale
Yesterday at 23:31

Elkészültem!

Keira Allyn
Yesterday at 23:12

Keira Allyn

Keira Allyn
Yesterday at 23:10

Aula

Jake Aldertide
Yesterday at 22:56

városszéli erdõ

Lucifer
Yesterday at 22:46

Fõtér

Azazel
Yesterday at 20:52


Szellembarlang

Inialos
Yesterday at 18:38

Szökõkút

Inialos
Yesterday at 18:37

dust and shadows
oldal statisztika
ennyien vagyunk
Faj
Demons 3 7
Faeries 3 3
Mundanes 3 1
Shadowhunters 7 6
Vampires 3 1
Warlocks 5 4
Werewolves 2 2
Összesen 26 24
dust and shadows
nyár legjobbjai
legjobbak, legjobbjai
2017. nyár
sebastian
férfi karakter
seelie queen
nõi karakter
magnus bane
canon
donn maccoy
keresett
luna hellfire
saját
alec & asmo
játék
anthea tanti
elõtörténet
magnus & alec
karakterpáros
clary & jace
karakterpáros
dust and shadows

Share | 
Rémek erdeje
it's where my demons hide

avatar
❖ Tündér Herceg
i believe that emotions
Karaktered arca :
Timur Simakov
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



the King &  the Prince
The world changes when it snows

Míg Atyám egy faragott rönköt nevez ki ideiglenes trónjának - elvégre bármerre is üljön, fenséges eleganciája nem száműzethetik a jelleméből -, én addig a tisztás közepette nyugvó emelvényhez lépdelek. A dermesztő hideg ellenére sem fedtem kesztyűvel az ujjaimat, a tél gyermekeként nincsen szükségem arra, hogy a létrejöttöm egyik alkotóelemétől védjem magamat, így tehát csupasz valójukban merítem őket a vájatban ülepedő, kristályosan tiszta vízbe. Ahogy megemelem a kezemet, a tenyerem oldalain lecsorduló cseppek már koránt sem viselkednek úgy, amiként az várható lenne tőlük. Nyúlánk, ragacsos fonalakként kötik össze bőrömmel a vízfelszínt, jobban megnézve talán még fénylenek is, mintegy büszkén hirdetve az éjszakai égbolttól kölcsönzött ragyogásukat. Mindig is kedvemet leltem ebben a helyben. Gyermekként az udvar nyüzsgéséhez képesti békesség ragadott magával, idősebb koromra pedig a rétet övező, rejtélyes mágia. Mindezen vonásait továbbra is áldom, az egyedüli, amivel többé lett a szememben, azok az emlékek. Például Atyám tanításai az árulók felismeréséről, rögvest azután, hogy Andalas megpróbált végezni velem hálószobám nyugalmában, vagy éppen arról, miként érdemes hűséges jószágot választani az oldalunkra.
Tekintetemet lágyan vezetem vissza az Ellenkirályra, s a mellette szófogadóan ücsörgő kutyáira. Minden rémségünk ellenére az állatvilág éppen olyan szerves részét képezi a létezésünknek, mint az erdők, melyek körbeölelnek minket, vagy a terebélyes fák, vizek, mik szerte a birodalomban otthonainkul szolgálnak. Én valahogy mégsem tudtam elképzelni magam mellé egy lihegő négylábút, a goblinom legalább képes a beszédre, igaz, olykor kívánom, bár csak bölcsen hallgatna.
Atyám fagyos pillantását magamon tudva, engedem vissza ujjaimat a vízbe, hogy a következő kihúzásuknál már ne kapaszkodjanak belém a folyadék különös nyúlványai. Némileg meglep a Király sürgetése, persze mindig is jól tudtam, hogy tőle származtatható egyéni türelmetlenségem.
Meglehet, félreértelmeztem szándékait, és a közös időtöltés helyett inkább a magányára vágyna, melyből végtére is ritkán adatik neki.
- Bocsásd meg a feltételezésemet - felelek higgadtan szavaira, nem lendülve különösebb magyarázkodásba. Merészen és nyíltan kezelem a közöttünk húzódó szülő-gyermek kapcsolatot, mégsem felejthetem el, hogy jelenleg ő a Király, s nem lenne ildomos kiemelni; ezúttal többet vártam volna személyétől.
- Sürgetőnek nem nevezném az indokot, amiért utánad eredtem, pusztán jobb szeretem bizalmas témáinkat a köröttünk sürgők érdeklődése nélkül megvitatni. Révén, e mostani egyenest egy áruló körül forog - úgy vélem jól tudja, miről beszélek, hiszen olyasmiről még nem hallott az ellenudvar, hogy a fogságában leledző mondén érdekében a sajátjai ellen forduljon egy tündér, többekkel is végezve közülük. Igazságérzetem  egyértelmű megtorlást szomjazott, mikor utána indultam a kíséretemmel, ám azóta történt egy s más, aminek okán ha tehetném, el sem hoznám a Királynak szembesülni a tetteivel, hanem a puszta kezeimmel fojtanám ki belőle a mézédes életet.
- Egyelőre nem sikerült a mondénvilágban a szökevény tündér és a védence nyomára bukkanni, legalábbis nem olyan módon, hogy foglyul is tudtuk volna őket ejteni. Ellenben az áruló végzett az egyik lovagommal, én pedig úgy láttam jónak, ha egyelőre inkább a birodalomban szerzünk információkat, netán ösztönzési alapanyagot egy, a szívének kedves családtagja képében - egyéb esetben meglehet, még mosolyra is húznám ajkaimat, ezúttal viszont száműzök az ábrázatomról mindennemű elégedettséget és kárörvendést, ugyanis semmi üdvössel nem szolgálhatok Atyámnak. Arról nem is beszélve, hogy az emberi világban kénytelen voltam szövetkezni egy árnyvadásszal, azonban ez már valóban egy olyan szegmense a terveimnek, amelyről bölcsebb hallgatni.

❖ Notes: ❖ Music: Winged Twilight ❖ Words: 523
it's where my demons hide

avatar
❖ Tündérkirály
i believe that emotions
Tartózkodási hely :
Ellenudvar
Karaktered arca :
Lee Pace
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése


to Inialos

Az udvarom békés, és nyugalmas, nekem azonban még sincs nyugodalmam itt, valahogy túlságosan is idilli a hangulatomhoz, így hát kiadom a parancsot, hogy nyergeljék fel a kedvenc hátasomat, Csillámot. Hófehér paripa, és sima szőrén, könnyű sugárban törik meg a hold fénye, egyszerűen káprázatos paripa. Nem is kívánhatnék különbet egy délutáni kilovaglásra. Csatába nem az ő hátán mennék, hanem egy szürke herélten, aki van olyan vad és féktelen egy csatában mint én, és még a patái is félelmetes fegyverek tudnak lenni. A lovak gyönyörűek, és mégis veszélyesek, de aki tud velük bánni, annak dalolnak a maguk nyelvükön. Felállok a díványomról, és kényelmes lovagláshoz alkalmas öltözéket választok, az ezüst és szürke színeinek hódolva. A palástom is elhagyom. Anélkül is mindenki tudja, ki vagyok én, nem kell egy ennyire nyilvánvaló jel.
- Hozd a kutyáim - parancsolom az egyik őrnek ahogy elindulok az udvar felé, hogy találkozzam háromfős kíséretemmel. Királyként, mindenüvé katonákkal megyek, és noha néha bosszantó, máskor kifejezetten előnyös. Tekintélyt parancsoló látványt nyújthatok ahogy a felnyergelt lovamhoz lépek és egy könnyed mozdulattal nyeregbe szállok. Két kedvenc dobermannom kísér el, Maya és Lucy. Gyönyörű, kifejlett példányok. Izmosak, és mégis karcsúak, kivételes testőrök. Feketéjük tökéletes kontrasztot áraszt az én ezüstömmel.
- Gyí! - indulok neki, sarkammal erőteljesen megbökve a hátasom, hogy a lenyugvó nap sugaraitól kísérve vágtassak ki a Rémek erdeje felé. Mielőtt uralkodó lettem, azelőtt is ismertem az erdőt, mint a tenyerem, és gyakran lovagoltam ki. Nos, van ami nem változik évszázadok alatt sem.

Az erdő nyugalmas, és csendje egészen a szívemig hatol, és átjárja az élettelen jégtömböt. Távolabb küldöm a kíséretem, és egy kifaragott kidőlt fa felé léptetem a lovam, hogy ott aztán leugorjak róla, és a fekete szépségeimmel együtt letelepedjek oda. Remek hely ez, ha a gondolataimmal akarok egyedül maradni, és itt meg találhatnak mások is. Inialos járt itt a legtöbbet, az egyetlen fiam, aki elmondhatja magáról hogy viszonylag kedvelem, és foglalkozom vele. Volt olyan gyermekem is, akit kivégeztettem árulásért.
Elgondolkodva simogatom Maya-t. Kezem lustán simítom a rövid, és kissé érdes szőrébe, mikor lépteket hallok meg. Nem kell megfordulnom hogy tudjam, nem ellenség az. Akkor már az őreim megállították volna.
- Inialos, fiam - viszonzom köszöntését, mély kissé karcos hangomon. Kedvem lelem ebben a fiúban, magam sem tudom miért, de azt is tudom, hogy nem lehetek gyenge, és nem bízhatok benne sem száz százalékosan.
- Valóban, a mai nap jó nap volt hogy kilovagoljak ide. Halljam hát, mi olyan sürgető, hogy nem vártad meg visszatérésem a trónterembe? - kérdezem ahogy jeges gleccserekre emlékeztető szemeim ráemelem, és pillantásommal fogva tartom az övét. Nem eresztem el.
- Ok? Miért kellene bármi okomnak lennie, hogy kilovagoljak? Nem terveztem veled találkozni, egyszerűen itt értél utol, így hát ne várass tovább - válaszolok neki nyugodtan, és még fenyegető él sem hallatszik a hangomon. Nem feltétlenül célom, hogy bántsam, amíg nem tesz valami olyasmit, amivel a fejére idézné a haragom, vagy akár a rosszallásom.

■ ■ ♫ Hangulatzene ■ ■

it's where my demons hide

avatar
❖ Tündér Herceg
i believe that emotions
Karaktered arca :
Timur Simakov
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



the King &  the Prince
The world changes when it snows

A kantár szigorú csettintésével ösztönzöm éjsötét hátasomat a gyorsabb iramra. Patái mély, körülírt nyomokat hagynak az éjszakai sötétségbe burkolózott vidék egészén elterülő, kristályosan tiszta hóba, dermesztő sikolyt idéző prüsszögése nyomán pedig sűrű, tejfölös ködpára andalogna fölfelé, amennyiben a feszített tempónk keltette viharos szél nem oszlatná el nyomban. Rövid, fekete sörénye éppolyan zabolázatlansággal hánykolódik ide-oda általa, mint az enyém, miután egy szenvedélyesebb áramlat letépte fejemről az azt védő csuklyát. A tél jeges érintései kíméletlenül bizsergetik, ostromolják arcbőrömet, de hiába a csontig hatoló fagy, aprón felfelé gördülnek ajkaim.
Mindenütt jó, de legjobb otthon. Meglehet, ez az egyedüli értelmes mondás, amelyet mondéntól hallottam, ám a maga nemes egyszerűségében helytálló. Vágyódtam a külvilágba, tettre készen eredtem útnak, hogy kiszabhassam méltó büntetését a halandóra és az őt segítő tündér társára, azonban visszatérve Tündérföldére realizáltam igazán, mennyire hiányzott az udvar zord s kegyetlen volta. A riasztó árnyalakokként fölém magasodó fák rémisztő valója, miként önálló életet gyakorolva hajlongnak jobbra-balra, tekergetik feketéllő ágaikat holmi kóbor állatért, ki van olyan szerencsétlen, hogy éppen a markukba fusson. A távolban felderengő sikolyok és beazonosíthatatlan, szenvedést idéző kiáltások, nyöszörgések szimfóniája, a varjak kitartó károgásai… De leginkább a hideg, mely a mondénvilágban tomboló hőséget követően soha nem érzett még ennyire felfrissítőnek és üdvösnek.
Szinte sajog a szívem, mikor lassítanom kell a Rémek Erdejéhez közeledetten, amiként le kell mondanom a ruháim legapróbb réseit is meglelő, fagyos szélről, viszont nem tehetek másként. Atyám már bizonyosan vár rám, nyilván értesült látogatásomról a trónteremben, ahol hűlt helye fogadott. Nem mintha különösebben zavarna kényszeredett kiruccanásom, mindig is örömömet leltem az erdőségben töltött időben, főként, ha mindazt a Királlyal üthettem el. Sokan billogoznak nyájaskodónak, alávaló trónszegőnek, ki pusztán a dics- és hatalomvágy miatt fúrja magát mind közelebb az Ellenkirályhoz, pedig egyszerűen csak teszem, amit a legjobbnak ítélek. Egyetértek vagy ellenkezek, megmondom, mit őszintén gondolok, s nem rejtem azt rettegő szívem lakattal zárt ládikájába, gyáva módjára félve Atyám büntetését. Egy király nem fél, s egy király tanul a hibáiból.
Az erdő egyik félreeső, rejtett tisztásához érkezve leugrok hátasomról, és az utolsó métereket már gyalogszerrel teszem meg, kantáron vezetve a Myrn névre hallgató jószágot. Talpaim alatt puhán ropog a hó, zajt szinte egyáltalán nem kelt, mégis kiélezettnek hat a csend, mi lépteim momentumokkal későbbi megszűntével köszönt ránk. Lovamat szabadjára engedem - ha szükséges, úgyis megtalál -, és csak eztán közelítek Atyám magasztos alakja felé. Az éjjeli sötétben egyedüli, fénylő pontként emelkedik ki a hófödte, itt-ott méregzöld fűcsomókkal tarkított talajból; elérhetetlen, fenséges lényként tetszeleg, s egy pillanatra talán meg is bánom, hogy jelenlétemmel zűrzavart keltek ebben a tökéletes kompozícióban.
- Királyom… - szólítom meg finom, búgó hangon, miként könnyed főhajtással kifejezem irányába a tiszteletemet. - Tróntermedbe igyekeztem, amint a lábaim birodalmunk talaját csókolták, ott közölték, hogy máshol szükséges keresnelek - azt már nem teszem hozzá, halovány elképzelésük sem volt szolgálóinak a hollétéről.
Amennyiben nem fogad az elvárttól eltérő módon, közelebb merészkedem hozzá, és a tisztás közepén nyugvó, kerek kőemelvényhez lépek. Belsejébe tál van vájva, abban pedig a fagyos idő ellenére is lágyan hullámzó víz terpeszkedik. Felszínén az éjszakai égbolt ragyogása tükröződik, tengernyi, hidegen csillanó fénypont, melyek a tél rideg ölelésében tudnak csak igazán tündökölni.
- Régen nem jártam erre. Feltételezem, ezúttal is megvan az oka annak, hogy itt találkozol velem - vezetem fel rá íriszeimet a kőlapban ringatózó vízről, visszafogott nyugalommal várva hozzám intézendő szavait.

❖ Notes: Remélem megfelel! ❖ Music: Winged Twilight ❖ Words: 543
it's where my demons hide

avatar
❖ admin
i believe that emotions
Kor :
22
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
Hobbi :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése


***
Sponsored content
it's where my demons hide

i believe that emotions
give us power


Rémek erdeje
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Világunk :: New York :: Tündérfölde :: Tündérek Ellenudvara-
Ugrás: