be careful who you trust

the devil was once an angel

Share | 
Kismet Dawson
If I cannot move heaven, I will raise hell
Vendég
Vendég

avatar
i believe that emotions
give us power



Kismet Dawson
I'm meaner than my demons, I'm bigger than these bones
Elizabeth Olsen Lilith gyermeke333Boszorkánymester
the devil is in the details

❖ Becenév:
Nem szoktak becézni. De ha már nagyon muszáj, a Kiss megteszi.
❖ Születési hely, idõ:
Massachusetts; Salem - 1684 tavaszán
❖ Családi állapot:
Egyedülálló
❖ Szexuális beállítottság:
Heteroszexuális
❖ Foglalkozás:
Életem során több szakmát is kitanultam már, ha nagyon akarnék, bárhol el tudnék helyezkedni. De az igazság, hogy tökéletesen megvagyok a saját  kis bizniszemmel.  
❖ Ismertető jel:
Akár egy teljesen átlagos mondi is lehetnék, köszönhetően annak, hogy képes vagyok elrejteni boszorkánymester jelemet, ha nem így lenne, mindenki a skarlátszín izzó tekintetemmel nézne szembe.
❖ Átváltozás:
Igazi bestia leszek, ha belerondítanak az üzletembe. Ez számít?
❖ Rang:
Régóta élek már együtt a hatalmammal, jól tudom, hogy mire vagyok képes, hogyan irányítsam - tartsam kordában, illetve ismerem a határaimat.
❖ Család:
Apámat sosem ismertem, amit egyébként meg is értek, én se lennék rá büszke, ha a pokol egyik förmedvénye ejtene teherbe. Anyámat viszont jól ismertem. Istenfélő, jámbor és végtelenül erős asszony volt. Én pedig az ő szeme fénye voltam. Sosem riasztották meg a vörös szemeim, sem a képességem, ami néha-néha megmutatkozott, egy igazi csodának gondolt. Szeretetben nevelt, elzárva a külvilág elől, az otthonunkban, amit sosem hagyhattam el, mert tudta, az emberek nem fogadtak volna el. Később ez a szeretet lett a veszte is. Amikor a Salemi boszorkányüldözéses hisztéria kitört, ő is a boszorkánysággal vádolt nők között szerepelt. Felakasztották.
look deeply into my eyes

5 pozitív tulajdonság
Nyitott személyiség vagyok. Szeretek új embereket megismerni, új dolgokat kipróbálni, szívesen veszem a kihívásokat, mi több, élvezem is őket. Simulékony természetemnek köszönhetően elég könnyedén alkalmazkodom a kialakult helyzetekhez, változásokhoz, vagy éppen adott emberekhez. Mindig próbálok haladni a korral és a jelen társadalmának megfelelő viselkedési formát elsajátítani, hogy minden tekintetben megfeleljek a mostani elvárásoknak, így mondhatni elég modern vagyok. Némi problémám akad az empátiával, mert nem igazán szoktak meghatni mások problémái, ugyanis a problémáikra általában olyan üzletként tekintek, amire én árulom a megoldást. De ezen igyekszem legalább egy picit változtatni, ez pedig szerintem mindenképpen pozitívum. Végezetül pedig meg kell, mondjam, hogy remek a memóriám. Bármit is tettél értem vagy éppen ellenem, azt soha nem felejtem, s előbb vagy utóbb, de viszonozni fogom a tettedet. Ezt pedig veheted egy ígéretnek. Az ígéreteimet pedig sohasem szegem meg.
5 negatív tulajdonság
Az első, amit kiemelnék, nem kimondottan vagyok kedves, sőt, néha egyenesen mogorva és durva vagyok. Előfordulhat, hogy megsértelek, kicikizem azt, ahogy kinézel, beszélsz, vagy amit éppen csinálsz, mert örömöm lelem benne és nekem ez jó. Ide társulnak még szarkasztikus, vagy jobbik esetben pimasz megnyilvánulásaim, amit vagy megszoksz, vagy megszöksz. Ez van. Ha ez nem lenne elég rossz, itt van még az is, hogy egy egészen kicsikét becstelen is vagyok, legalábbis, azokkal szemben biztosan, akik nem állnak közel hozzám, és mivel jó formán nincs ilyen élőlény a földön, gyakorlatilag mindenkivel az vagyok. Sosem lehetsz benne biztos, hogy az információ, amit nekem átadtál, vagy amit rólad megtudtam, nem-e köt ki a legnagyobb ellenségednél, vagy, hogy nem használom-e fel a későbbiekben ellened én magam, csak azért, hogy megkapjam, amit akarok. Ám, mindezek ellenére határozottan állítom, hogy nem én vagyok a rosszfiú.
Ugyanakkor a jó sem.
5 dolog, amit szeretsz
❖ A hatalmam. Melyik boszorkány ne szeretne varázsolni?
❖ A csendet. A csend megnyugtat, segít gondolkozni és elaltat, azzal, hogy úgy borít be, mint egy könnyed takaró.
❖ A sötétet. Nem tudnám megmondani pontosan miért, de vonzz az éjszaka, akkor vagyok a legelevenebb, akkor intézem az üzleteimet, akkor élek igazán.
❖ A vörös színt. Kiemeli a szemszínemet, ráadásul ruhákban borzasztóan jól áll nekem.
❖ Az esőt, a vihart. Nincs is kellemesebb hang számomra az eső kopogásánál, a szél süvítésénél. Valahogy jól érzem magam, amikor tombol a vihar, de akkor is, ha csak szemerkél az eső. Imádom a friss illatot, amit magával hoz, felüdíti egész lényemet.
5 dolog, amit nem szeretsz
❖ PÓKOKAT! Nem érdekel, hogy kicsi vagy nagy, hogy ártalmatlan, vagy mérges, ha meglátom, már ugrok is, hogy minél messzebbre kerüljek tőle.
❖ A zajt. Ugyan egy ideig nincs bajom vele, de egy idő után nagyon szeretnék csendbűbájt alkalmazni mindenen és mindenkin, ha csak pisszenni mer.
❖ Ha valaki sokat beszél. Egy idő után annyira idegesítő, hogy a legszívesebben kivarázsolnám a nyelvet az adott személy szájából. Talán meg is teszem…
❖ Ha zsarolni próbálnak. A pókok után ezt utálom a legjobban. Ha bárki megpróbálna sakkban tartani, vésse jól az eszébe, nem kizárt, hogy később bosszút állok érte.
❖ A Klávét. Félre értés ne essék, nem a tagokkal van kifejezett problémám, hanem az elavult, igazságtalan szabályaikkal és azzal, ahogy az alvilágiakkal bánnak.
Legnagyobb félelmed
Annyit éltem már, hogy egyszerűen nincs mitől félnem. De, ha azt kellene megneveznem, mi az amitől a hideg is kiráz, akkor a PÓKOKAT mondanám. Gusztustalanok.
Legnagyobb vágyad
Hogy az árnyvadászok magukkal egyenrangúan kezeljenek minket, alvilágiakat. Minden élet egyformán értékes!
Legnagyobb gyengeséged
A főzés. De most komolyan. Még egy rántottát se tudok normálisan megcsinálni.
Legnagyobb titkod
Közvetve, de én öltem meg az anyám. 
Rejtett tehetséged
Ha tudnám, nem lenne rejtett.
Fõ fegyvered
Azt mondják lefegyverző tekintetem van...
Hobbi
Szeretem fejleszteni az erőmet, szívesen kreálok újabb igéket, és amikor nem a mágiával foglalkozom, általában olvasok.
Kedvenc étel
Élek-halok a sült banánért!
Kedvenc ital
Talán a citromos víz.
Kutya vagy Macska
Kutya, a macskák elviselhetetlenek.
Allergia
Csak az idiótákra.
Bal vagy jobbkezes
Alapjáraton jobb, de a ballal is tökéletesen boldogulok ha szükséges.
Fura/Idegesítõ szokás
A kezemmel babrálok, ha ideges vagyok.
Szervezett vagy rumlis
Valahogy a kettő között. 
Dohány, alkohol, drog
Egyik sem, de azt nem állítom, hogy egyszer-egyszer nem fér bele egy kis alkohol...
you can see the war inside

Későre járt. Az ablakom előtt állva, élénk kíváncsisággal tekintettem le a az alattam elterülő utcákra. A város iparnegyede most néma volt, akár a sír. Köd fojtogatta a várost, megszálló hadseregként ereszkedett alá, magába foglalta az épületeket, a jellegzetes tárgyakat, s elnyelte a maradék fénysugarakat is. Nyugtalanító szellemvárossá változtatta a helyet. A szürke homályban felbukkanó lelkek most inkább tűntek bolyongó kísérteteknek, mint hús-vér embernek.  Nem néztek fel, nem pillantottak körbe, egyenesen előre meredve siettek végig a kihalt utcákon, s ha mégis felkapták volna tekintetük, jelét sem adták annak, hogy tudomást vettek volna egymás létezéséről. Ilyenkor autósok sem jártak már erre, nem voltak fényszórók, lámpák, amik keresztülvilágítottak volna a szürke homályon. Ez volt hát a legalkalmasabb hely és időpont arra, hogy az árnyvilág sötét alvilági teremtményei mozgolódni kezdjenek. Egyúttal arra, hogy én igazán megelevenedjek.
Lassan elégedett mosolyra húztam eddig idegesen összepréselt ajkaimat. Eljött az idő, hogy belefogjak abba, amihez igazán értek, s lebonyolítsak néhány varázslatos üzletet.
Kevesen tudták, s azok is mélyen hallgattak róla, hogy ezekben az órákban a város ezen része szolgált jó pár illegális alvilági üzlet lebonyolításának színhelyéül. Na nem mintha annyira titokban tartotta volna bárki is ezeket az üzelmeket, de arra azért mindenki ügyelt, hogy olyanok fülébe ne jusson el a hírük, akik belerondíthattak volna a dolgok menetébe. Ilyenek voltak például az árnyvadászok, senkinek se hiányzott, hogy beleszóljanak a dolgaiba, többek között nekem sem. De rám valahogyan, ilyen-olyan okokból, mindig szemet vetettek. Többnyire akkor kerestek fel, ha segítségre volt szükségük egy-egy nyomozásuk kapcsán, vagy amikor a nevemet meghallatták valamelyik ügyükhöz kapcsolódóan, olyankor gyorsan ellenőrizték, nem csinálok-e semmi rosszat, amiért a Klávé elé cipelhettek volna. Pechjükre, minden alkalommal tisztának bizonyultam. Nem véletlen, háromszázharminchárom évem alatt azért tanultam egy, s mást, pontosan tudtam, hogyan rejtsem el a nyomaimat, hogyan maradjak tökéletesen ártalmatlan a „törvény” szemében. Ettől függetlenül, páran azért akadtak közöttük, akik pontosan tudták, hogy mivel foglalkoztam;  üzletasszony voltam, mágiával kereskedtem, mindenféle értelemben, s bárkinek segítettem, aki képes volt megfizetni az árát. Csak arra nem számítottam, hogy az a pár árnyvadász mekkora mértékű fejfájást okoz majd nekem. Voltak, akik direkt a nyakamra jártak, ellenőrizgetni, hogy jól viselkedem-e, s voltak, akik visszaéltek a helyzettel és zsarolással vettek rá, hogy ezt-azt megtegyek. Roppant bosszantóak voltak, de sosem lépték át azt a bizonyos határvonalat. Leszámítva egyetlen esetet, melynek emléke még mindig ott égett a memóriámba, örökké emlékeztetve rá, hogy soha ne akarjak tisztességes lenni, egy tisztességtelen világban.
Tekintetemmel továbbra is a kinti utakat pásztáztam, premier plánból láttam, ahogy az alvilágiak lassan előbukkannak az árnyékok közül, és ahogy lassan a mondének is újra előkeveredtek, az utcákon újra élet jelei mutatkoztak meg, mely egyszerre volt hátborzongató és csodálatos látvány a szemnek. Felidézte bennem pont azt az egy emléket, ami sosem hagyott nyugodni.
Akkor éjjel is ebben a látványban gyönyörködtem, amikor az a nephilim meg a fattya megjelent nálam. Eleinte nem hittem, hogy nagy baj lehet belőle, amíg meg nem tudtam miért jöttek. Egy nagy erejű nyakláncért. Mégpedig a kölyöknek. Több okom is volt rá, hogy megtagadjam a kérésüket, pontosabban a férfi kérését, s amint megtettem, az árnyvadász ellenem fordult. Kényszerített, hogy megalkossam azt az átkozott láncot, és ahogy az elkészült, egyszerűen felszívódott a fiával együtt, magamra hagytak a gyötrelmeimmel.
Grimaszba torzult az arcom, ahogy visszagondoltam erre az éjszakára. A grimaszból pedig diadalittas mosoly lett, ahogy lassan felrémlett bennem a bosszúm beteljesülése napjának emléke is.
Hosszú éveket vártam, alaposan eltervezve mindent, ügyelve rá, hogy az árnyvadász halála tökéletes legyen egészen a legapróbb részletekig. Előtte még sosem élveztem ki hatalmam kínzó erejét úgy, mint amikor a nephilimet kínoztam vele. Bevallom, erre az esetre ugyan a legkevésbé sem vagyok büszke, nem rajongtam azért, hogy néha másokat kell bántanom, de ha a helyzet megkívánta, megtettem, azonban sosem bántam meg.
Egy utolsó pillantást vetettem az ablakon túlra, mielőtt behúztam volna a sötétítő függönyt, hogy semmi fény ne jöhessen be kintről. A szobát beborította a teljes sötétség, mire kezeimmel lustán legyintettem két irányba a kikészített gyertyák és mécsesek felé, ujjaim között skarlát szín szikrák pattantak, majd apró lángok sokasága kezdett el fényleni.
Most már készen állt minden a ma esti vendégek fogadására. Kezdődhet a móka.
dust and shadows

Lucifer
❖ Sátán

avatar
i believe that emotions
Keresem :
● my little DEMONS
Tartózkodási hely :
beside my little ● KITTEN
Hobbi :
so, i want to ● KILL YOU
Karaktered arca :
CHRIS ● WOOD
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése

*
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Régi karakterlapok-
Ugrás: