be careful who you trust

the devil was once an angel

Share | 
Mikah Rutherford
If I cannot move heaven, I will raise hell
Vendég
Vendég

avatar
i believe that emotions
give us power



Mikah Rutherford
Don't be fooled love, I'm the devil in disguise
joseph morganwarlock305 évhigh warlock of London
the devil is in the details

❖ Becenév:
Mik - de amúgy teljesen biztos vagy benne, hogy becézni szeretnél?
❖ Születési hely, idõ:
Nagy-Britannia, 1711. november 17.
❖ Családi állapot:
#foreveralone
❖ Szexuális beállítottság:
Határozottan heteroszexuális
❖ Foglalkozás:
Alvilági babysitter és nephilim-segélyszolgálat üzemeltető
❖ Ismertetõ jel:
Hüllőszerű szempár, véreressé változó arc
❖ Rang:
London fő boszorkánymestereként én felügyelem az irányításom alá tartozó warlockokat.
❖ Család:
Drága édesanyám személyében magát Lilithet tisztelhetem, aki természetesen nem tartott igényt több száz tucat fattya mellett rám. Apám, az a nyomorult, csecsemőként kidobott, így aztán árvaházban nőttem fel, míg a démoni származásom jelei meg nem mutatkoztak rajtam. Ragnor Fell, London előző fő boszorkánymestere felfigyelt rám és a szárnyai alá vett, a halála után pedig átvettem tőle a családi bizniszt. Mások virágboltot örökölnek, én egy fővárosnyi, hitvány warlock felügyeletét, és egy rakás tenyérbemászó, idegesítő nephilimet.
look deeply into my eyes

5 pozitív tulajdonság
elbűvölő, nagyvonalú, intelligens, sármos, leleményes, kifinomult, rettenthetetlen, ... ja, csak ötöt kértél?
5 negatív tulajdonság
lobbanékony, gyakran az indulatai vezérlik; tisztességtelen, és nem riad vissza annak lenni; önző, mindig a saját hasznát lesi mindenben; élvhajhász, túlzott mértékben; pofátlanul pimasz
5 dolog, amit szeretsz
alkohol, fényűzés, varázslat, figyelem és a szeretteim
5 dolog, amit nem szeretsz
nephilimek, warlockok, tündérek, mondének, vámpírok, lükantrópok, ...
Legnagyobb félelmed
oh kérlek, nekem ugyan nincs mitől félnem
Legnagyobb vágyad
miért vágyódnánk bármi iránt is, amikor egyszerűen meg is szerezhetjük azt?
Legnagyobb gyengeséged
a szeretteim
Legnagyobb titkod
remélem, tudsz titkot tartani... mert én is
Rejtett tehetséged
különböző művészeti ágak iránti kitüntetett tehetség, mint például a festészet
Fõ fegyvered
a modorom
Hobbi
különböző szigorúan tiltott, sötét mágiával átitatott kísérletet végzek a pincémben
Kedvenc étel
olasz konyha
Kedvenc ital
márkás alkoholok
Kutya vagy Macska
nem igazán vagyok a lakásban elhullajtott állatszőr híve, és akkor már legyen inkább valami vadállat
Allergia
sebezhetetlen vagyok a pollenekkel szemben
Bal vagy jobbkezes
balkezes
Fura/Idegesítõ szokás
állítólag az egész személyiségem roppant bosszantó tud lenni olykor
Szervezett vagy rumlis
rend- és tisztaságmániás
Dohány, alkohol, drog
mi a kérdés? Ebben a sorrendben!
you can see the war inside

A boszorkánymesterek nem választanak hosszú nevet maguknak, Mikah. Mi mindannyian Lilith gyermekei vagyunk, Mikah. Nem mutogatjuk a különleges ismertetőjegyünket csak úgy mondéneknek, Mikah.
Hallod, milyen elegánsan, ropogósan pörgeti egy igazi brit a magánhangzókat? És azt hallod, mennyire nem érdekelsz? Születésem óta magamra vagyok utalva, és nem hiszem, hogy pont most lenne szükségem bárki kioktatására. Megtanultam a magam ura lenni és a saját szabályaim szerint élni. Nem hazudok, rohadt nehéz volt. Kegyetlenül megszenvedtem az első évszázadot, de hát nem is volt könnyű az élet Nagy-Britannia Egyesült Királyságában: jakobita lázadások, ipari forradalom a világon elsőként, nagy francia háború... Ami pedig anyámat illeti, nem mintha bánnám, hogy több ezer fivérrel és nővérrel kell osztoznom a szeretetén, de egészen más a boszorkánymesterek nemzetségét Lilith gyermekeinek nevezni, mint konkrétan a méhéből világra jönni. Igaz, ez sosem foglalkoztatott különösebben.
Árvaházban nőttem fel, miután a vér szerinti apám csecsemőként kidobott. 11-12 éves lehettem, amikor Lilith öröksége kezdett megmutatkozni rajtam. Túl fiatal vagy, állandóan ezzel jöttél, még akkor is, amikor London fő boszorkánymestere lett belőled és mögöttem lustán leperegtek az évszázadok. Hiába osztoztunk a halhatatlanság ugyanazon keserédes sorsán, sosem lehettem elég idős hozzád vagy a barátaidhoz. Örökké az a zöldfülű kölyök maradtam, akit titokban befogadtál, aki őrizte a lakásod, míg Magnus Bane-nel Peruban mulattatok, akit a Klávé pórázon rángatott, mikor Idrisbe költöztél, és aki halálod után átvette a városod feletti irányítást. Túl forrófejű vagy, Mikah. Meggondolatlan, türelmetlen. Képtelen vagy megérteni a határaidat. Képtelen vagy megkülönböztetni a jót és a rosszat egymástól. A hatalom veszélyes dolog, és te túl bátran játszol a sötét erőkkel. Fel fogja emészteni a lelked. Sosem volt hozzám egyetlen kedves szavad sem, sosem éreztetted, hogy több lennék egy megtűrt vendégnél, én pedig sosem mondtam köszönetet, sosem mutattam hálát és sosem említettem, hogy apámként tisztellek, amiért befogadtál és felneveltél, még ha az idő huszonhat évesen meg is állt a számomra.
Nos, már nem is fogod soha hallani.
Az ujjaim közt égetem porrá e levelet, szórakozottan figyelem, hogyan kap bele a szél a méregzöld lángokba és röpteti magasra a parázsló hamut. Néhány épen maradt fecni a sírkőre hull, mielőtt elkerülhetetlenül kósza lángcsóvák martalékává válna. Így ér véget több tucat dicsőséges évszázad. Így válik semmivé London leghatalmasabb boszorkánymestere. Így fizetődik ki az az évtized, melyet titkos kis kőházad falai közt bujkálva, remeteként töltöttél: démonokkal, vérrel, halálszagú, fájdalmas fuldoklással. Megmondtam, hogy nem szabad elhagynod Londont.
Megmondtam, hogy nem szabad elhagynod engem.
Diadalittas arckifejezésem nem tükröz semmit a lelkemben tomboló gyászról, fájdalomról, csak ürességet - mérhetetlen ürességet, amelyet Ragnor Fell halálával maga után hagyott, és haragot, ősi, mindent felemésztő haragot, melynek mérgező fullánkja feketére festi az összes jóságot, amit fogadott apám csepegtetett belém. Féltékenységet és gyűlöletet egy tűzbe vésett utolsó üzenetről, melyet nekem kellett volna megtalálnom, mely rólam kellett volna, hogy szóljon. De ahogy életében, úgy halálában sem törődött velem - a Fehér Könyvvel, Magnus Bane-nel igen, de velem soha.
Mellékszereplő voltam a történetében, egészen mostanáig.
- Mit akarsz? - dörrentem rá, tekintetemet továbbra is a sírkőbe gravírozott néven nyugtatva. A fiú összerezzent mögöttem, idáig hallottam egyenetlen, kapkodóvá váló légzését. A kis naiv, azt hitte, észrevétlenül mögém osonhat? - Neked aztán van bőr a képeden, egészen Idrisig eljönni utánam.
Szembefordultam vele. Nem tévesztett meg tizenéves babaarca, a fakó, kék bőre és a homloka közepén kunkorodó szarv egyértelművé tette, hogy nem gyerekkel állok szemben. Néha mégis úgy éreztem magam, mint egy önjelölt dadus; elvállalni Ragnor melóját pont olyan volt, mint London elsőszámú bébiszitterévé válni. A fiú megacélozta a tekintetét, tisztán kiolvashattam belőle, hogy ő ugyanezt gondolja rólam. Persze, még London fő boszorkánymestere sem teheti be büntetlenül a lábát az árnyvadászok szent területére. Pont leszarom?
Pont leszarom.
- Egy árnyvadász keres, New Yorkból jött, hogy találkozzon veled. Azt üzeni, sürgős és bizalmas, és a legmagasabb árat is hajlandó megfizetni neked - kiéreztem a hangjából a sértettséget, amiért a nephilim nem volt hajlandó megosztani vele jövetelének célját. Önelégülten elmosolyodtam a gondolatra, hogy egészen Amerikából utazzon el hozzám valaki; ezek szerint az ottani boszorkánymesterek kudarcot vallottak. Vagy csak nem voltak hajlandóak bármit megtenni érte.
- Mindjárt megyek. Ha akadékoskodna, mondd meg neki, hogy bár a nephilimek nem rendelkeznek a végtelen idő kiváltságával, de nem fog belehalni még öt percbe. Ha meg igen, ne a szőnyegemen tegye, egyenesen Törökországból rendeltem. - türelmetlen legyintéssel jeleztem, hogy vége az üzenetnek és leléphet. Így is tett. Még egy utolsó pillantást vetettem fogadott apám sírjára, majd tekintetem megállapodott a körülötte elrendezett, illatozó virágokon. Biztosan Tőle vannak. Úgy látszik, nem én vagyok az egyetlen, aki hajlandó megszegni a drágalátos angyalvérűek törvényeit, ha egy régi barátról van szó.
A düh fekete mérge szétterjedt a szemem fehérjén, íriszem irigy sárga színbe fordult, pupillám sötét, üres lyukként tátongott a közepén. A bőröm megkeményedett, hajszálvékony repedések futottak rajta végig a szemem körül, ahogy a testemben keringő démoni vér egyre többet és többet fedett fel igazi valójából. A virágok egyetlen pillanat alatt elszáradtak, porladó szirmaik egyesültek a széllel. Hideg borzongás futott végig a hátamon, mint mindig, amikor kinyújtom a kezem a halál felé. Éreztem, ahogy a sötét mágia felszabadító hatalma végigsöpör a testemen. Eufórikus mosollyal adtam át magam egy pillanatra e bűnös élvezetnek, aztán hagytam, hogy a származásomra utaló jelek eltűnjenek.
Hátat fordítottam a sírnak, kezem a kabátom zsebébe süllyesztettem és magam mögött hagytam a magányosan álldogáló kőházat, hogy visszatérjek Londonba. Szóval, egy árnyvadász meg akar bízni valamivel? Vajon mit hajlandó feláldozni a szolgálataimért?
dust and shadows

Lucifer
❖ Sátán

avatar
i believe that emotions
Keresem :
● my little DEMONS
Tartózkodási hely :
beside my little ● KITTEN
Hobbi :
so, i want to ● KILL YOU
Karaktered arca :
CHRIS ● WOOD
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



gratulálunk, elfogadva!
dust and shadows  

❖ Mikah  ❖
Kedves barátom, aki egy démonnak az ivadéka, nos, több mint valószínű, hogy abból egy lelki nyomorék lesz. S lám, az olvasottak alapján a te lelked sem annyira fehér, sőt, mi több, talán túlságosan romlott? Mielőtt azonban még belevágnék a mélybe, hadd emeljem ki, hogy mennyire elbűvöl a választott arc a karakterhez! Joseph Morgan számomra mindig is olyan különleges volt, ahogy azok a karakterek is, akik az ő arcát viselik. Wink Ám a te karakteredet nemcsak a play by teszi különlegessé, hanem maga a történet amit kiépítettél neki. Nem átlagos, azt meg kell hagyni. Kezdve, hogy csecsemő korodtól fogva az árvaház volt az otthonod, és ott van Lilith, akinek az életedet köszönheted. Ugyanakkor a nyomorúságodat is. Ettől eltekintve azonban az életed mégis kalandosabb vizekre evezett, hisz befogadott magához egy olyasvalaki, akitől később aztán egy egész hatalmat örököltél. Bárhogy is nézzük, jobb, mint a semmi. Very Happy
Ami pedig a stílusodat illeti, talán említettem már, de újra és újra le tudsz engem nyűgözni. Egy újabb formát mutattál be itt most ami ráadásul egészen különleges múlttal és jövővel egészül ki.  olajbogyo Ugyanakkor elérted azt, hogy kíváncsi legyek a az elkövetkezendő történésekkel veled kapcsolatban. Mit gondolsz, vajon látni fogod Lilithet? Talán vele kapcsolatos az egész megbízás? Nos, egy kész rejtély vagy, ami csak apró léptékekkel fog megoldódni az idő múlásával. Mint mondtam, kíváncsian fogom végigkövetni a további életutadat. Very Happy Foglald le az arcodat, s irány a játéktér. Jó játékokat kívánok! olajbogyo


1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Régi karakterlapok-
Ugrás: