be careful who you trust

the devil was once an angel
az oldal videója
képkockáink
dust and shadows
légy üdvözölve
kedves látogató
2017. 07. 07.
Légy üdvözölve ●● a dust and shadows szerepjátékos fórumon. Oldalunk Cassandra Clare: A végzet ereklyéi könyvsorozatot és a belőle készült Shadowhunters TV sorozatot veszi alapul, amelyre felépítettük a saját kis birodalmunkat. Természetfeletti világunkban átlag emberektől kezdődően a vámpírokon és a tündéreken keresztül megtalálhatóak a démonok is. Az oldalhoz való csatlakozáshoz nem szükséges a könyvek, avagy az ezen alapuló film, illetve sorozat ismerete, hiszen a leírásaink igyekeznek lefesteni a világ megismeréséhez szükséges tudást. Szívesen fogadunk minden kedves játékost, aki éppen canon, esetleg saját karakterrel érkezik, vagy netalántán keresett karakter bőrébe bújva csatlakozna kis közösségünkhöz! Amennyiben bárminemű kérdésed lenne az oldal világával, működésével kapcsolatban, bátran fordulj a vezetőséghez, mert azért vagyunk, hogy segíthessük, megkönnyíthessük és lehetővé tehessük számodra a szórakozást! Reméljük, hogy csatlakozol hozzánk és jól fogod érezni magad a kis családias közösségünkben! Jó játékot! ♥ ● ● by the staff. ♥
dust and shadows
Belépés
lépj be bátran
Karakterem neve:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
postagalamb
pötyögj bátran
dust and shadows
itt lapulunk
árnyékok között
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Aurora Blomquist, Lilith

A legtöbb felhasználó (47 fő) Pént. Júl. 07 2017, 23:41-kor volt itt.
dust and shadows
utolsó irományaink
üzeneteink
Biliárdasztal

Selene Moon
Yesterday at 23:56

Jace szobája

Jace Herondale
Yesterday at 23:31

Elkészültem!

Keira Allyn
Yesterday at 23:12

Keira Allyn

Keira Allyn
Yesterday at 23:10

Aula

Jake Aldertide
Yesterday at 22:56

városszéli erdõ

Lucifer
Yesterday at 22:46

Fõtér

Azazel
Yesterday at 20:52


Szellembarlang

Inialos
Yesterday at 18:38

Szökõkút

Inialos
Yesterday at 18:37

dust and shadows
oldal statisztika
ennyien vagyunk
Faj
Demons 3 7
Faeries 3 3
Mundanes 3 1
Shadowhunters 7 6
Vampires 3 1
Warlocks 5 4
Werewolves 2 2
Összesen 26 24
dust and shadows
nyár legjobbjai
legjobbak, legjobbjai
2017. nyár
sebastian
férfi karakter
seelie queen
nõi karakter
magnus bane
canon
donn maccoy
keresett
luna hellfire
saját
alec & asmo
játék
anthea tanti
elõtörténet
magnus & alec
karakterpáros
clary & jace
karakterpáros
dust and shadows

Share | 
Oxford Street
it's where my demons hide

avatar
❖ Vámpír
i believe that emotions
Kor :
300
Tartózkodási hely :
London
Hobbi :
új ruhák, cipők beszerzése; bárokban iszogatás, bulizás; egy bizonyos személy követése, megfigyelése; gyilkolás; szex
Karaktered arca :
Claire Holt
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



Mikah & Milla
Kill the demon today, face the Devil tomorrow. Count me in.
Mikah Rutherford, London fő boszorkánymestere, aki egyben a bátyám. Legalábbis félig. Nincs ember, akit jobban gyűlölnék a földön nála. Ja várjunk csak, ő nem is egészen ember. Bár a bosszúvágyam az iránt a személy iránt, aki miatt vállalkoztam a halhatatlanságra, talán versenybe szállhat ezzel. Ha nem így lenne, valószínűleg nem lennék már hetek óta a "drága bátyám" nyomában a megfelelő alkalmat lesve arra, hogy elé álljak a kérésemmel. Amit inkább követelésnek is nevezhetnék. Mert ez nem alku tárgya, Mikah segíteni fog nekem. Ha tetszik neki, ha nem. Tartozik nekem ennyivel mindazok után, amit velem tett. Miatta nem bírom elviselni a Napfényt, hát szabadítson meg ettől! A vérszomjhoz már hozzászoktam és nem is alacsonyodnék le holmi állati vagy szintetikus vérre, a gyilkolás amúgy is jó móka, de hogy éjjáró vagyok és ez már évszázadok óta jelentős mértékben lekorlátoz, azzal nem tudok és nem is akarok megbarátkozni.
Ezért vagyok a nyomában már hetek óta. Figyelem merre megy, mit csinál, kikkel tölti az idejét és hol. Bár még mindig úgy gondolom, feltétel nélkül segítenie kell nekem, mert tartozik ezzel, már nem vagyok az a naiv kis fruska, aki a legutóbbi alkunk idején voltam, nem fogok csak a jó szívére alapozni. Bebiztosítom magam, ahogy csak tudom. Mert egy fekete mágiával foglalkozó boszorkánymesternek tuti, hogy vannak nem épp elfogadott üzelmei is, amit például a Tanács nem nézne jó szemmel, ha kiderülne, sőt. Nem mellesleg a bátyám idegeire is mehetek azzal, hogy követem. Végül is London fő boszorkánymesteréről van szó, elég amatőr lenne, ha nem érezné meg, valaki figyeli, követi őt. Kár lenne tagadnom, valamiféle kaján örömmel tölt el, ahogy érzem, látom rajta, mint válik napról napra egyre ingerültebbé, paranoiássá. De az én türelmem is véges és ideje végre rátérnem arra, amiért jöttem. Tulajdonképpen már napok óta csak a megfelelő alkalmat várom, amikor épp nem a pincéjében "gyógyít" vagy a kis szolgálóját egzecíroztatja. Jobban szeretném, ha a "nagy családi összeborulásra" kettesben kerülne sor. Pláne, hogy végtére is alkudni óhajtok vele. Már persze csak abban, mennyire kell megszorongatnom ahhoz, hogy hajlandó legyen megtenni, amit kérek tőle. Nem az a kérdés, megteszi-e és kap-e érte ellentételezést (mert nyilván nem, ez nem is kérdés).
És a bátyuskám van is olyan rendes, hogy biztosítsa nekem a megfelelő körülményeket ehhez. Az Oxford streeten ugyan így este is elég nagy a tömeg, de ez engem nem zavar. Sőt, pont jó is így nekem. Igazán szórakoztató, hogy egészen nyilvánvalóan fürkészi a tömeget az újságja mögül. Pedig egészen közel állok hozzá oly hosszú idő után ismét. Száz év is eltelt már a legutóbbi találkozásunk óta. Az is csak futólag történt, egy tekintetvillanás erejéig, mielőtt leléptem a helyszínről. A legkevésbé sem vágytam a társaságára. Ahogy most sem, de a szükség nagy úr. Legalább boszorkánymesternek tehetséges Mikah, ezt aláírom, különben nem lehetne azon a rangon, ahol, ezt pedig a szolgálatomba is állíthatja. Fogja is. Még ha ő egyelőre nem is tud róla. De már nem sokáig marad ez így.
- Meglep, hogy ilyen paranoiás lettél az elmúlt évtizedek alatt. Csak nem amiatt a kis drogos árnyvadász fruska miatt van, akit a házadban rejtegetsz? - ennél tartalmasabb megszólítást szerintem ha akarok, sem tudok kitalálni. Tulajdonképpen évszázadok óta nem beszéltünk, vajon emlékszik még a hangomra? Majd most kiderül. Bár mire odafordulna a hangom irányába (amit szinte biztos vagyok benne, hogy megtesz), vámpírsebességemet kihasználva már mellette is ülök (illetve ha asztalánál csak szemben volt még szék, akkor ott). Bár boszorkánymester, a vámpírok sebessége, ha kellően váratlanok vagyunk, tudom, hogy még nekik is okozhat meglepetéseket, ha hirtelen teszem, amit teszek.
- Az újságot amúgy elolvasod valaha, vagy igazából nem is érdekel, amit írnak benne? - megjátszott érdeklődéssel hajolok bele a lapjába, csak ha megszólít, emelem rá a tekintetemet, de olyan ártatlanul, hogy én simán megítélnék magamnak egy színészi Oscart. Szerintem abszolút megérdemelném ezek után.


Mikah & Milla
624 × Demons × Remélem tetszik × kredit
it's where my demons hide

avatar
❖ High Warlock
i believe that emotions
Kor :
305
Keresem :
☠️ my servant
Tartózkodási hely :
☠ london
Hobbi :
☠ babysitting
Karaktered arca :
☠ joseph morgan
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



Milla & Mikah
siblings: your only enemy that you cannot live without
Szombat lévén az Oxford Street épp olyan nyüzsgőnek és bájosnak bizonyult, mint minden más hétvégén. A turisták most is ellepték a sétálóutca boltjait, hogy britekkel és helybéliekkel keveredve hullámzó embertömeget alkossanak. A szokásos kávézóm előtt üldögéltem a már félig kihűlt feketém felett, és egy szétterített újságot lapozgattam ráérősen. A szokásos hétvégi rutinjaimhoz tartozott elvegyülni ebben a tömegben, és az élet meg a halhatatlanság értelmén merengve csak bámulni a forgatagot. Ezernyi különböző sors fonódott össze ebben az utcában, úgy kerülgették egymást, hogy bele sem gondoltak, egy-egy találkozás mi mindent indíthatna el. Vajon hányszor mentek el életük nagy szerelme vagy olyasvalaki mellett, aki megoldást jelenthetett volna minden problémájukra? Vajon az attraktív külföldi leányzók belegondoltak, hogy azok közül, akik utánuk fordulnak, a fele legalább más fajt képvisel, mint ők? Nem, ők csak mennek, sodródnak a tömeggel, tán maguk sem sejtik, hová. Egyszerre találtam lenyűgözőnek és gyomorforgatónak a mondéneket.
Ma este azonban más hozott ide, egy nyugtalan balsejtelem, mely már hetek óta gyötört. Úgy éreztem, valaki folyamatosan figyel, hiába állítottam fel azonban bármiféle varázslatot, sehogyan sem sikerült a nyomára bukkannom. Nem mondhatnám, hogy majd' beleőrültem a dologba, de azért kellően bosszantott ahhoz, hogy néhány hét után megelégeljem ezt a leskelősdit. Úgy döntöttem, a stalkerem elé vágok, vagyis ahelyett, hogy megpróbálnám lerázni, hagyom inkább, hogy rám találjon. Előbb vagy utóbb úgyis szembe kellett volna néznem vele, akkor meg legyen előbb, mint utóbb. Talán csak még egy ellenségem, aki azt hiszi, ha elkapja a grabancomat, majd minden rosszat jóvá teszek, amit ellene elkövettem. Oh, bár ilyen egyszerű volna...
A nap leszédült az égről, a sétálóutca lassan megtelt a szórakozni induló fiatalokkal, egymásba kapaszkodó szerelmes párokkal. Nem igazán foglalkoztam velük, látszólag elmerültem az újságban és vártam, hogy a sors, a véletlen, vagy bárki, aki égető pillantásával egy ideje már idegesít, tegye a dolgát. Csak néha pillantottam ki lopva a sorok mögül, de idétlen mondéneken és magukat borzasztó rosszul álcázó alvilágiakon kívül semmi furcsát nem láttam. Még csak ismerőst sem, pedig azokból akadt bőven Londonban. Felkészültem rá, hogy pár órát még eltöltök itt, aztán ha semmi nem történik, feladom az egészet és hazamegyek. Nem akartam kockáztatni, hogy az újdonsült vendégem a távollétemben felforgassa a lakást, annyit nem ért ez a szűnni akaró, rossz megérzés.
S pont, ahogy rágondoltam, újból jéghideg balsejtelem hasított a gyomromba. A tarkómon égnek meredtek a pihék, kellemetlen, égető érzés szaladt végig a gerincem mentén. Egyszerűen éreztem, hogy itt van és figyel. Letettem az újságot és a tömeget kezdtem el fürkészni.
- Most vagy soha - mutasd magad! - dörmögtem az orrom alatt, még ha sejtettem is, hogy úgysem hallja meg. Talán csak magamat próbáltam felkészíteni arra, ami jön; meg hát szerettem magamban beszélni - nem azért, hogy magamat fényezzem, de jó hallgatni a hangomat. Plusz ott volt az a halk hangocska a fejemben, valami, ami azt súgta, hosszú és nehéz este vár rám, amelyre jobb, ha felkészülök.
❖ Megjegyzés: remélem, kezdőnek megteszi ❖ Zene: so cold
it's where my demons hide

avatar
❖ admin
i believe that emotions
Kor :
22
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
Hobbi :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése


***
Sponsored content
it's where my demons hide

i believe that emotions
give us power


Oxford Street
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Más dimenziók :: A világ végén :: Európa :: Anglia :: London-
Ugrás: