descensuc averno facilis est

the descent into hell is easy


Share | 
Hálószoba
if i cannot move heaven, i will raise hell
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
foglalkozás :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

-- szabad játéktér --
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true


Lucifer & Nerissa
If I cannot bend heaven, I will raise hell.
Fogalmam sincs, volt-e már rá példa, hogy tündér a Pokolba tegye a lábát - a feljegyzéseink érthető okokból nem szólnak erről. Nem mintha valaha is megfordulna bármilyen épeszű teremtmény elméjében a gondolat, a vágy, hogy démonok birodalmába merészkedjen, arról nem beszélve, hogy a bejutás is meglehetősen trükkös. Nem érzek szégyent, ahogy Lucifer oldalán megérkezünk a másik dimenzióba, fel-feltámadó ellenérzéseimet pedig igyekszem elnyomni. Nem szeretném megsérteni a házigazdát, még véletlenül sem, ahogyan az is távol áll tőlem, hogy nemtetszésemet fejezzem ki a hely iránt. Hiszen Lucifer otthonként tekint rá, az érzéseim iránta pedig vannak elég mélyek ahhoz, hogy én is megpróbáljam eképpen szemlélni - noha nem célom elhagyni Tündérföldét, még az ő kedvéért sem.
Hagyom, hogy lesegítse rólam vörös köpenyemet, közben méltóságteljes pillantással cirógatom a szobát. A Pokol Urának szobáját. Hízeleg a gondolat, hogy történelmi helyre léphettem, a Pokol alapkövén járhatok-kelhetek. Melyik királynő ne értékelné ezt a kivételes lehetőséget? A helyiség berendezése is tetszik. Furcsa hús-vér bútorokat és házakat látni a Pokolban, melyet a mondének talán lángokkal borított világként képzelnek el, holott ez a vidék is épp olyan, mint az övék. Másik dimenzió, de az alapjai ugyanazok, habár biztos vagyok benne, hogy a vérrel borított katlanok és a forróság ugyanúgy megtalálható errefelé is. Nem bánom, hogy Lucifer nem óhajtja megmutatni nekem a Pokol közismert oldalát.
- Vörös - szólok végül, halvány mosolyt villantva rá a vállam felett. Jól tudom, minek a színe ez, és nagyon is tetszik. - Remélem, nem veszed sértésnek, de meglepően otthonos ahhoz képest, amit egyesek a Pokolról gondolhatnak. Még szerencse, hogy én több arcát is ismerhetem a világodnak. - végigsimítok az egyik szekrény oldalán, tekintetemmel lopva lesve a reakcióját. Nem csak a Pokolról beszéltem, hanem róla is, hiszen ő is épp olyan ezerarcú, mint a birodalom, melyet ural. Lassú mozdulatokkal körbejárom a szobát, megérintem, ami felkelti a figyelmem, elidőzöm néhány cirógató mozdulatra ott, ami megtetszik.
Ahogy megáll előttem, lehunyt szemmel simítom arcom a tenyerébe. Mosolyom kiszélesedik a közelségétől, gondoskodó, gyengéd szavaitól. Megérintem az arcomon nyugvó kézfejét.
- Tudom - felelem egyszerűen, mégis őszintén. Hálás vagyok, amiért méltónak talál rá, hogy törődjön velem, és hálás vagyok, amiért az én szívem is így érez iránta. Követem őt az ágyig, és hagyom, hogy az ölébe húzzon. Helyet foglalok a combján, karomat nyaka köré fonva, és onnan szemlélem tovább a szobát.
- Mégis, olyan szűkös hely ez egy uralkodónak... - jegyzem meg egy fokkal halkabban, mert bár megfogadtam, hogy nem ítélkezem, mégis hiányoznak a fák, a zöld, a falat beborító ablakok hada, mely fénnyel és madárszóval tölti meg a helyet, és az ajtó fáját helyettesítő függönyök, melyek épp csak annyira zárják ki a külvilágot, hogy egy óvatlan szellő bármikor beosonhasson a finom szövet engedte réseken. Hiányzik mindez, de ettől még Lucifer otthona határozottan kellemesebb hely, mint hittem, hogy lesz. Már-már élhetőnek is nevezném.
- Mondd csak, kedvesem, szerepel városnézés is a programban? - kíváncsiskodom huncut mosollyal, ahogy tekintetem végül visszatalál hozzá, és lágy csókban megérintem ajkait, szerelmet pecsételve rá. Ez most nem az én birodalmam, az idő itt nem a megszokott kénye szerint folyik, így aztán nem tudom, mennyi időt szeretnénk eltölteni egymás társaságában. Annyi bizonyos, hogy nem sietek haza... Mellőle nem.
- Jól vagyok - felelem lágy, mégis kissé értetlen mosollyal. Nem tudom hova tenni az állapotomra vonatkozó kérdését, és elgondolkodom, lehet-e bármi alapja, de aztán el is hessentem magamban a kételyeket. - Mióta törődnek a démonok egy halandó jólétével? - cukkolom játékos mosollyal, mert bár évszázadokon át manipuláljuk a halált, attól még közel sem vagyunk örökéletűek, halhatatlanok pedig annál kevésbé. De hát ez olyan luxus, melyre egyikünk sem vágyik.

❖ Megjegyzés:
Vendég
Vendég

avatar
all the stories are true

queen & lucifer

Fekete szövetkabátomat lesegítem magamról mivelhogy idebentre már semmi szükség sincs rá. Felhelyezem az ajtó melletti egyik fogasra, s akkor megigazítom magamon a hosszujjú, gombos fekete ingemet. Akkor azonban Kedvesem felé pillantok nagy, mégis édes tekintettel, és ha volt rajt valami mely vállait védte a hideg elől, akkor segítek róla lebontani és az én kabátom mellé akasztom.
- Azt ígértem, hogy külön tért fogok magunknak alkotni. De jobbnak láttam, ha először szembesülsz az én otthonommal, ahol vagyok. Amely a legelső hely lett ezen a Poklon. - Büszkélkedve mondtam, hisz volt mégis valami, ami engem nemesített. Emlékeztet arra, hogy mi történt akkor, amikor megrontottam az első két férget; két embert. Műalkotást hoztam létre melynek köszönhetően él ma is az ember, nem pedig az általuk nevezett Paradicsomban, ahol ki tudja, mi is lett volna. Tehát, az otthonom majdhogynem azzal az eseménnyel egyidős, talán még idősebb is. - Itt rajtunk kívül nem lehet senki más sem, ha csak én úgy akarom. - Tisztáztam először ezt, midőn megérintem két tenyerét és ujjainkat egymásba olvasztom, hogy érezhessem így is szeretetteljes közelségét. Itt nem zavarhat meg minket semmit sem. Az én otthonom jóval zártabb, a Királynőm udvara azonban jóval zsizsikesebb. De persze, én sohasem a zajhoz voltam szokva, az életet jelenthet csak. Márpedig a csend, nagyon is az elmúlást szimbolizálja. Valaminek, bárminek a pusztulását. Én és a Királynő hát egymásra találtunk, ahogy a Föld az Égre és minden ellentét, melyek kiegészítik egymást. Ezek vagyunk mi.
A szoba végében egy vörös színben pompázó ágy volt található, mely tökéletesen idomult a szoba közepén lévő vöröses szőnyeghez melyen volt néhány ülőhely és persze egy üvegasztal ahol néhány papír volt szétszórva, néhol összegyűrve. Íróeszközök pedig szanaszét. Azon kívül a szoba minden egyes része szervezett volt, a fal vörössége pedig meleg érzetet kölcsönzött. Rühellem a kirívóbb színeket.
Megállok előtte némán, s íriszeim kéklő csillanása egyúttal mosolyt is sző arcomra. Nem túl nagyot, mégis bőségesen árulkodik arról, hogy mennyire megakadt a tekintetem az előttem lévő, páratlanul gyönyörű hölgyön. Szurkos szívem egyetlen tisztasága ő, s lényem egyetlen vigasza mely épp olyan, mint az örök és békés megnyugvás.
Finoman közeledem hozzá, midőn újra megérintem karjait, ámde tenyereim gyengédsége mostanra arcát cirógatják, orrom hegyét az övéhez érintem és halkan, békésen veszek el rózsaillatában, hajának lángjaiban. - Királynőm. - Suttogom telt, puha ajkaira. - Remélem nem érzed magad rosszul, hogy a saját világomba hoztalak. Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon is eltér a te megszokott otthonodtól. Ha bármikor akarod, és kéred, visszaviszlek. - S bár amikor elhoztam őt ide, már akkor is elmondtam neki ugyanezt, hisz ő túlságosan is nemes ahhoz, hogy itt legyen a démonokkal telt porfészekben. (...) Megfogom egyik kezét, s mikor leültem az ágy szélére, ha hagyta, akkor óvatosan ölemre ültettem őt és karjaimat átfonva maga mögött; csak íriszeit figyeltem ártatlanul.
- Valami szokatlant érzek rajtad. - Simogatom finoman a hátát. - Jól érzed magad mostanában?
♥️
Silent Brothers
❖ admin

avatar
Keresem :
new members
Tartózkodási hely :
❖ between the topics ❖
foglalkozás :
❖ hobby? this page is my life ❖
Karaktered arca :
❖ faceless helper ❖
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

***
Ajánlott tartalom

all the stories are true

1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Pihenőszoba
» Fürdőszoba
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Fürdőszoba
» Fürdőszoba

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: különlegességek :: Pokol :: Központ :: Lucifer kastélya-
Ugrás: