Zene linkje • szószám: Ide • Credit:℘

Már régen egyedül vagyok, talán túl régen is, de nem érdekel. Mindig azt mondják a magányos farkas elpusztul a falka életben marad. Hiába utálják a vámpírok a farkasokat, ők is azokat a törvényeket követik. Én nem fogom. Hosszú tincsekbe össze font hajam a vállamra omlik. Csizmám a legújabb, nem rég loptam. Az éjjeli csillagok meg megcsillantak a szememben,
ahogyan fel fele bámulok. Hihetetlen mennyire tud valami hiányozni, mint a nap, amikor nem szenteltem neki emberi koromban annyi figyelmet. Egyiptomiak tették jól, istenüknek emelték a 18 dinasztiában. Ehaton még a nevébe is beleszőtte, Aton a nap isten, és jelentése nevének meg az volt, Aton élő képmása. Igaz egyetlen istenként imádták, és most? Én előlem elrejtőzött, ha csak nem kívánom halálom, vagy nem iszok meg egy tündért, de arra kevés az esélyem.

Nem tudom miért ülök ezen a padon és bámulok erre az intézményre, talán mert hiányzik az emberi korom, hogy ne a vér töltse ki a napjaim, és újra érezhessem a napot. Bizonyosan nappal többet látni a viháncoló Egyetemistákból, ahogyan csacsognak, vagy vizsgákon idegeskednek, tanárokat szidják. Nekem ez nem jutott. Hála rabszolga időmnek megtanulhattam olvasni, így én is művelt lehettem. Történetekbe merülhettem, és újra élhettem.  

A sötétség még sötétebb lesz, amikor a holdat eltakarja egy nagyobbacska felső, pedig a telihold ma a legszebb. Ilyenkor bevilágít mindent, és mindent jobban látni, bár ez nekem nem mond semmit. Nappal minden erősebb, és élettel teli, a vámpíroknak azért is jutott az éjjel, hogy érezzük, mi már halottak vagyunk, és szó szerint kikapartuk magunkat a sírunkból.