Már egy éve annak, hogy Sanguine át állt a sötét árnyvadászok közé, s megpróbált ugyan engem is át csábítani, de bármennyire is szeretem, nem tudtam volna megtenni. Nem csak ő próbálkozott, én is vissza akartam őt kapni, csak nem gonoszan. A hibát ott  követtem el, mikor elfordultam tőle mikor azokat a rémtetteket elkövette, de akkor az tűnt az egyik megoldásnak, és az volt a legkönnyebb is. Azóta próbáltam tovább lépni, de nem nagyon sikerült. Voltam azóta két-három nővel, de mindben az én régi szerelmemet kerestem, de egyik sem ő volt. Az utolsó nál annyira kétségbe estem, hogy megis akartam változtatni, ami nem tetszett neki. Azóta magányomban előveszem a laptopot, és a régi közös képeinket nézegetem, s arra gondolok, hogy vajon mi lehet vele. Vajon talált valaki mást? Vajon boldog? Közben a laptopról, egy zenét indítok el, ami a kettőnk dala azóta, hogy az első randinkon ez a szám ment, abban a diszkóban amit ma már örökre bezártak. Sőt, még táncoltunk is rá, igaz csak lassú egymáshoz bújós tánc volt, bár a zenében azért van pörgős rész is, főleg a refrénnél. Az egyik képet nézem, mikor is a mobilom megszólal, s megnézem ki lehet az, s megint San keres.
~ Talán megint azt akarná, hogy álljak át. ~ Gondolom magamban, majd kinyomom.
- Bocsáss meg, de nekem nincs ahoz gyomrom, hogy gonosz legyek. - Suttogom a levegőbe, és folytatom a képek nézegetését. Kicsivel később, a mobilom jelez, s megnézem mi az. A telefonomra egy hang üzenet érkezett, még hozzá Sanguine tól. Elsőre törölni akarnám, de kíváncsi vagyok, hogy mit üzenhet, így inkább beírom a kódot amivel letudom hallgatni a hang üzenetet.
- Szia Sam! Csak azért hívlak mert... - Belekezd a mondatába, de abba is hagyja mert talán keresi a megfelelő szavakat. Hallom sóhajait, Talán a sírással küszködik, hogy ne kezdjen neki sírni, s ettől csak az a érzésem fog el, hogy most bárcsak ott lehetnék, hogy megvigasztaljam, hogy magamhoz öleljem.
- Csak azért hívlak, hogy elköszönjek tőled... Köszönök mindent, köszönöm, hogy szerethettelek! - A sóhajok után tovább beszél, s ettől a lehető legrosszabb érzés fog el, amit sose gondoltam volna. Szavai nem épp a vége mert már mást találtam kategória, hanem az élettől búcsúzom féle. Szavára a szám elé teszem a kezem, és nagyon erős félelem fog el, hogy tudom vagy csak sejtem, hogy pontosan mire készül. Azonnal tárcsázom a számát, de csak ennyit hallok.
- A hívott szám jelenleg nem kapcsolható, kérjük ismételje meg hívását később. - Erre idegesen megszakítom a hívást, és azonnal a lábamra kapok egy pár cipőt, és elindulok kifelé közben az orrom alatt káromkodom. Jelenleg, csak annyit tudok biztosan, hogy mikor az üzit mondta fel, a szabadban volt. Utcai zaj forrás nem volt, tehát valami csendes helyen kell lennie, de még ez sem szűkíti le a keresési lehetőségeket. Út közben találkozom pár társammal, és köszönök nekik, mire vissza köszönnek. Kint sötét van már, de az utcai lámpák már világítanak. Direkt a sikátorokat járom, hogy hát ha rábukkanok valakire az övéi közül. Találok is egyet, aki egy halott hajléktalannal szórakozott.
- Remélem zavarok. - Kérdésem inkább kijelentés, hogy magamra vonjam a figyelmét.
- Kurv@ra. - Büfögi nekem a választ, majd röhögni kezd. Sóhajtok egyet, és elő veszem a telefont, és a képernyőn lévő nőt mutatom neki.
- Ez a nő itt Sanguine, és egy éve hozzátok tartozik...
- Nekem mi közöm hozzá? - Szakít félbe, ami nagyon dühítő.
- Egy éve hozzátok tartozik. Ismered?
- Az attól függ. - Mondja egy kaján vigyorral az ajkán, szemei szinte vetkőztetnek amitől le esik, hogy mit is szeretne. Ettől mérges leszek, leguggolok elé, és megragadom a gallérját, és magam felé húzom, amit kárvolt mer bűzlik a piától, de rendesen.
- Na ide figyelj, megakarom őt találni, mert nagyon aggódom érte. Szóval tudsz valamit, vagy nem? - Kérdem erélyesebben, de nem hat mert a sötét árnyvadász csak nevetni kezd, mint hacsak egy viccet mondtam volna el neki.
~ Ez meddő ötlet volt. ~ gondolom magamban, és egy utolsó lehetőséget még megpróbálok, de sok reményt nem fűzök a dologhoz. Egy SMS t írok neki, hogy holnap valahol találkozni szeretnék vele, és el is küldöm neki. Most már csak abban reménykedem, hogy holnap kapok választ az SMS re, és tudunk valahol találkozni, és meghallgatni őt is.