Flectere si nequeo superos, Acheronta movebo

If I cannot move heaven, i will raise hell


Kian Eldersong
TO LOVE IS TO DESTROY, AND THAT TO BE LOVED IS TO BE THE ONE DESTROYED

Anonymous
Vendég
ranggal rendelkezem
Vendég
all the stories are true


Kian Eldersong Empty

Kian Eldersong
Kian Sam Yong Eldersong-Wang
Attól, hogy egy elektromos angolnát gumikacsának nevezel, még elektromos angolna marad, igaz? És isten óvja meg azt a szerencsétlent, aki úgy dönt, hogy megfürdik azzal a gumikacsával.
Byun Baek Hyun Árnyvadász19Újonc
the devil is in the details

❖ Becenév:
Hánemtom, elég nehéz. Maradjunk a Kiannál, vagy a Sam Yongnál, esetleg még a Yong jöhet szóba...
❖ Születési hely, idõ:
Idris, 1998. március 7.
❖ Családi állapot:
egyedülálló
❖ Szexuális beállítottság:
hetero
❖ Foglalkozás:
ex-idol, árnyvadász
❖ Ismertetõ jel:
a bőrét tarkító hegekről, bőrkeményedéses részekről
❖ Átváltozás:
-
❖ Rang:
Újonc;;habár mondénnak nevelt fiú, gyermekkorában rengeteget küzdősportolt, így nem volt idegen neki a fegyverhasználat és a harc, szóval már csak a vizsgája van hátra, hogy teljes jogú árnyvadás legyen.
❖ Család:
Wang Ji Hyun - édesanya;; meghalt, Kian imádta
Thomas Eldersong - édesapa;; nem állt vele túl jó kapcsolatban soha, mondhatni mind a kettő agyon akarta csapni a másikat, aztán elásni, de még a hullájára is ráverni kettőt, hogy véletlenül se kelhessen fel.

Kollin Sam Yoon Wang-Eldersong - bátyja;; talán a családjának az egyetlen olyan megmaradt tagja,
aki miatt képes lenne egyszerre élni és halni is, akiért a csillagokat lehozná az égről, és aki némi érzelmet ki tud csiholni belőle... Viszont már évek óta nem látta egymást a testvérpár, így egy kissé talán neheztel rá, amiért magára hagyta, de a viszontlátás öröme egyáltalán nem maradna el, ha újra láthatnák egymást.

Kim Yoon - parabatai;; Mondhatni jelenleg ő az, aki az egyszemélyes családját megtestesíti, aki képes elfogadni olyannak, amilyen, és az egyetlen ember, aki mellette maradt a trében is. Nem ismerték egymást régóta, amikor letették a parabatai esküt, de már az első találkozásukkor olyan különleges kapocs épült a kettejük szívére, ami miatt egyikük sem hezitált az esküvel kapcsolatban.
❖ pozitív tulajdonságok
k, mint kitartó;; ha valamit a fejébe vesz, azt mindenáron teljesíti még akkor is, ha a célja lehetetlennek és butaságnak tűnik. Épp ezért játszik három hangszeren, énekel ki három oktávot, játszik zongorán és gitáron is. Mindezek miatt érzékeny srácnak tűnhet, pedig cseppet sem az, a harcművészeteket is legalább annyira keményen űzte világ életében, mint a zenét.

i, mint illedelmes;; elsősorban talán árnyvadász, azonban második identitásként felírható neki az is, hogy koreai, és mivel édesanya nagy tisztelője volt a hazai hagyományoknak és tradicíóknak, fiát tökéletesen úriemberre nevelte... Elvileg. Tisztában van a koreai etikettel, amit előszeretettel alkalmaz honfitársaival szemben, azonban megvannak a maga gondolatai a hajlongásokról és az informális beszédstílusról, csak éppen nem mondja ki őket... Talán ez is az illem része, ugye? Nem vágjuk másnak az arcába, hogy leszarjuk azt, ami nekik olyan fontos.

a, mint alapos;; sosem végez félmunkát, legyen szó akármiről. Mivel mondén neveltetést kapott, talán kezdetben a gyakornoksága hozható fel példának, amit azzal töltött, hogy zenész lehessen. Egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy úgy ment volna el énekórára, hogy nem tanulta meg a dalokat a tőle telhető legjobban, hogy nem alkalmazta a tanított technikákat. Mindez a démonölésben is igaz rá, általában csak akkor megy haza és teszi keresztbe a lábát a kis foteljában, amikor már mindent lekaszabolt. Inkább halna meg valahol egyedül, minthogy ne végezze el a munkáját.

n, mint nyitott nyitott;; könnyen ismerkedik és szerez magának szövetségeseket.

❖ negatív tulajdonságok
e, mint eszes;; ez nála kifejezetten negatív tulajdonnak számít. Na nem az, hogy van sütnivalója, inkább az, hogy sosem arra használja, hogy mások érdekét szolgálja vele, inkább jellemző rá az, hogy behálóz másokat, és a titokzatosságával fogja meg az embereket, ami által könnyen csapdába ejt másokat, és talán hátba is szúrja őket... Említettem, hogy a nyitottságával könnyen szerez szövetségeseket, viszont ezeket nem barátilag akarja használni, inkább mindenkit a saját haszna szerint tologat a sakktábláján.

l, mint lovagias;; természetesen csak gúnyból. Olyan hangnemben veszi elő a romantikus szövegeket, hogy az már egy kívülálló embernek is sértő, nemhogy annak, aki felé intézi a szavait.
d, mint dolgos;; nem kell kifejtenem. Nem maga a tulajdonság a probléma, hanem az eszével összekötteti a feladatait, és általában nem jó dolog sül ki belőle. A kétarcúsága miatt képtelenség kiismerni, s mint említettem: nem igazán végez félmunkát akkor sem, ha valakit ki kell csinálni.

e, mint eleven;; bizonyítottan hiperaktív, ami a gonoszkodásai közben elég rosszul jön ki általában... Nem olyan ember, aki hazudik, inkább a tündérekhez hasonló körmondatokba burkolja az igazságot... Mindennek talán az lehet az oka, hogy gyermekkorában tündérvért fecskendeztek az ereibe egy kísérlet gyanánt, hogy az mennyire befolyásolja egy árnyvadász jellembeli vonásait. Ennek köszönhetően, ha valakinek azt mondja, hogy gyors halált fog halni, azt bizony olyan lendülettel nyírja ki, hogy rengetegen megirigyelhetnék.

r, mint ravasz;; szintén a tündérektől örökölt agyafúrtság jellemző rá, amihez játékosság is társul. Ez annyit takar, hogy a rossz oldalon áll, és akár egy árnyvadász társát is meg tudná ölni ha úgy adódna puszta játékból.

s, mint szenvedő;; mert tisztában van a hibáival, tisztában van, hogy honnan ered a tettei kettőssége, és folyamatosan szenved miattuk. Nem tudja elképzelni, hogy melyik az igazi énje, melyik a jó oldal, hogy hova kéne állnia. Csak annyit tud, hogy a démonokat el kell tüntetni a földről, ergo a tündérvértől talán egy kicsit megbolondult, és képtelen nyugodt vizekre evezni a lelke. Nem ismer határokat, és ebbe valahol egy picit bele is őrül a lelke másik része. Jelenleg pengeélen táncol, és csak idő kérdése, hogy eldől: Lezuhan, vagy szárnyat növeszt, és felemelkedik?

o, mint óvatos;; a titkáról senkinek sem beszél. Ha valaki megtudja, azt meg kell ölnie. Úgy érzi, hogy egyedül kell megbirkóznia a dologgal, mert ha nem képes megküzdeni a fejében lakozó, gonosz démonokkal, akkor arra is képtelen legyen, hogy megvédje a világot. Ha nem tudja leállítani a körülötte kavargó őrületet, akkor csak egy gyilkológéppé válik, aki mindenen és mindenkin keresztülmegy ahhoz, hogy elérje a célját. Mindezt tökéletesen tudja álcázni a hatalmasra nőtt szemeivel, és a férfi létére bájos, kisfiús vonásaival, a kedves, udvarias hanglejtésével, és azzal a felszínes szeretettel, amit társai felé mutat. Talán nem is annyira felszínes ez, mert ő vágyik a szeretetre, csupán nem tudja eldönteni, hogy valóban megkaphatja, és odaadhatja azt másnak.

n, mint naiv;; elhiszi, hogy nem olyan vészes a helyzete, hogy bármit megoldhat, ha annyira akarja. Azt gondolja, hogy kemény munkával elérheti a célját. Nem érzi a helyzete súlyosságát, ami miatt esendő és sebezhető lesz. Ez az egyetlen gyenge pontja, amit próbál a lehető legjobban elrejteni azok elől, akikről úgy hiszi: képesek lesznek az életére törni.

g, mint goromba;; mint említettem... általában rossz kedve van. Olyankor érdemes ráhagyni a dolgot, és megpaskolni a fejét, attól megnyugszik, de amúgy egy szót sem szabad szólni hozzá, mert különben leharapja a másik kezét, aztán keresztbe nyeli le érte.
❖ legnagyobb félelmed
hogy szörnyeteggé változik
❖ legnagyobb vágyad
legyőzni saját magát
❖ legnagyobb titkod
nagy mennyiségű tündérvért kevertek baba korában a testébe
❖ legnagyobb gyengeséged
naivitás, szeretetvágy, esendőség
❖ fõ fegyvered
Angyali pengék
look deeply into my eyes

- Nem jó – jelentette ki a férfi, és már éreztem is a fabotot, ahogyan a nyakamhoz csapódik. Hatalmasra tágult szemekkel néztem rá, és egyszerűen nem értettem, hogy miért hibázok megint. Egész életemben ezt tanultam... Illetve tanították, és egyáltalán nem volt ismeretlen a kezembe nyomott nevetséges botnak a fogása, szóval azt hiszem jogos volt minden felháborodásom, amikor azt a földhöz vágtam, és pár pillanattal később a seggemet is utána küldtem, hogy durcásan, összefont karokkal tiltakozzak a továbbiak ellen.
- Nem csinálom – húztam fel az orromat pontosan úgy, mint egy kis hülye gyerek, akinek elvették a játékát, és az helyett egy seprűt nyomtak a kezébe.
- Kian, azonnal kelj fel – sóhajtotta, de én csak elfordítottam a fejem a kérlelésre. Mégis miért kéne felkelnem? Miért kéne bármit tennem, ami neki jó lesz? Nem azért hoztak a világra, hogy mások életét oltsam ki. A legrémisztőbb az egészben, hogy a vérem minden alkalommal felpezsdül, ha harcról van szó. Ez talán a rég elnyomott árnyvadász ösztönök feltámadása lenne? Nem tudom, és őszintén, nem is nagyon akartam belegondolni a dologba.
- Kian Eldersong emeld fel a terebélyes hátsód a földről, vagy elverlek, komolyan! – kaptam a következő fenyegetést, amire felsóhajtottam. Még hogy elver! Nem azért ninjutsuztam, meg hapkidoztam egész életembe, hogy holmi kis összeégetett testű, random latin szavakat ordítozó férfiak elverjenek! Gyűlöltem az edzőt, aki mellém rakott a sors, és gyűlöltem alapvetően az egész életemet. Nem értettem semmit magam körül, fogalmam sem volt arról, hogy milyen célból neveltek halandónak, ha amúgy alapvetően nem vagyok az. Gyerekkorom óta idiótának tartottak, amiért a bátyámhoz beszéltem, de őt nem látta senki! Komolyan senki! És akkor még én ordítottam le a népséget, hogy mekkora idióták... Na mindegy.
- Ez az, kölyök – veregette meg végül a vállam – Már csak a makacsságodat kéne megdolgozni, és tökéletes harcossá válhatnál. De amíg ezt nem tesszük meg, addig esélyed sincs erre. Alapvetően szeretsz megfeledkezni arról, hogy mekkora erő van a tulajdonodban.
Na erre megint csak pislogtam. Már megint ez. Mekkora? Hatalmas? Nagy? Mi alapvetően a kettő közötti különbség? A hatalmas akkora, mint két nagy? Vagy három nagy? Egy és fél nagy? Soha nem szerettem amikor ekkora szavakkal dobálóztak az emberek, én pedig lófaszt nem érzékeltem az egészből.
- Csak egy elkényeztetett sztárpalánta vagyok mikrofonnal a kezében – idéztem vissza a korábbi szavait, amire csak egy halk sóhajt hallatott. Tudom mi fog következni. „Azt nem úgy gondoltam”. Persze, akkor hogyan? Ennyire konkrét célzást egy kissé nehéz másképp gondolni. Na mindegy, ráhagytam.
- Meg akarod találni a testvéredet, vagy nem? – na erre a kérdésre egyből nagyobb szemeket kezdtem mereszteni, és már éppen nyitottam volna a számat, hogy ellenkezzek. Meg akarom találni, de nem vagyok rá képes. Most már én magam is érzem: teljesen más harcművészeteket tanulni, és rohadt pengékkel hadonászva, csatakiáltással bevetni magamat az élet halál körül forgó harcba egy démonnal... Egy rohadt démonnal... Soha életemben nem láttam démont. Vagyis, ha jobban belegondolok, állandóan láttam őket, ahogyan az ágyam alatt bujkálnak, vagy annak végében kuporogva nézték, ahogyan alszom. Reggelre általában mind eltűntek onnan, és a családom beadott nekem mindenféle mesét a dologról. Hogy az csak a mumus, mert rossz jegyet kaptam a suliban, és minden más. Vagy éppen azért, mert az egyik héten valamelyik kisfiú még a legjobb barátom volt, a következőben meg már utáltam, és lelöktem a hintáról, ami miatt kórházba került.
- Teljesen mindegy, nem? Esélyem sincs rá – mormogtam az orrom alatt, megrántva a vállamat – Pont az erőm miatt. Állandóan azzal jössz nekem, hogy veszélyben vagyok és vadásznak rám. Nyilvánvaló, hogy hamar le fognak kapcsolni.
- Megesküdtem a családodnak arra, hogy megvédelek – válaszolta, amire csak forgatni kezdtem a szemeimet, és agresszív hadonászással válaszoltam neki.
- Megvédsz? Minek? Minek vagyok én ennyire fontos, hogy testőrséget állítsanak mellém? Ha? Miért vagyok ennyire fontos Lucifer haverjainak? Nem tudják, hogy kinek a seggét sütögessék tovább, vagy mi? Őszintén nem értek semmit, mert kihagysz a részletekből és ebből már baromira kezd elegem lenni!
Azt hiszem, hogy ha most beetetett volna valami szarsággal, akkor fejbe vágom, vagy minimum kihajítom a becsukott ablakon keresztül, de szerencséje van, amiért végül elszánta magát a magyarázatra.
- Még nagyon kölyök voltál rá, ezért nem emlékszel – kezdett bele lassan, mire megint helyet foglaltam a földön és törökülésből, fészkelődve pillantottam fel rá – Sőt, már jóval a születésed előtt elkezdtek tündérvért fecskendezni beléd. Mint mindenhol, az árnyvadászok között is vannak zártkörű... Szekták, ha fogalmazhatok így. Egy ilyen kapta el édesanyádat állapotos korában, és mivel nem akart elveszíteni téged, belement abba, hogy kísérlet gyanánt, tündérvért juttassanak el hozzád, majd születésed után is kaptál belőle. Ezért fele fele arányban keveredik a testedben a tündér és az árnyvadász vér, de édesanyád óvatosságból inkább mondénnak nevelt.
- Szóóóóóval – összegeztem egy halk sóhajtás után, már meg sem lepődve az egészen. Az elmúlt néhány hétben annyi amúgy zagyvaságnak tűnő dolog nyert bizonyítékot számomra, hogy mindezen már fenn sem akadtam – Tündérek, mi? Eddig csak démonokról volt szó... Mindegy, lényeg, hogy anyámék kígyót melengettek a keblükön, mi? Erre akarsz kilyukadni? Mutáns vagyok?
- Nem egészen így fogalmaznék inkább... Más mint a többiek – ült le ő is velem szembe, én pedig csak forgattam a szemeim. Nem tudom melyik rosszabb. A más, amit a melegek szinonimája ként használnak – semmi bajom velük – ergo én is a kisebbséghez tartozom, vagy a mutáns, amit meg amúgy nem kell magyarázni. Azt hiszem az utóbbi jobban tetszik. Az X-men azért elég menő dolog.
- Csodás... És mégis mit várnak tőlem? A másságom nem szolgál senkinek semmivel – jegyeztem meg unottan a körmeimet piszkálgatva.
- Hát vannak akik el akarnak kapni, és meg akarnak ölni, mert veszélyesnek ítéltek meg – vonta meg a vállát, én pedig már emeltem a kezem, hogy megüssem ezért a közömbösségért. Miért kell úgy beszélni az életemről, mintha a vasárnapi ebéd lenne a téma? Persze még mielőtt célba ért volna az öklöm a férfi elkapta, és teljességgel érzelemmentes arccal szorította a vasmarkába, amitől akaratlanul is felordítottam.
- Már kölyökként is túl eszes voltál, de akkor is csak azon járt az agyad, hogy miképp kínozz másokat. Rohadt veszélyes vagy Kian Eldersong, még ha nem is ismered be – Fúúú de mennyire kedvem lett volna szemközt köpni a férfit... Mégsem tettem. Mert pontosan tudtam, hogy igaza van. Könnyen barátkoztam, és könnyen is taszítottam el az embereket, de legjobban mindig a beszéd ment. Nem használtam puszta erőt, mert tökéletesen tudok másokat manipulálni. Még ha ez nekem nem is tetszik, azért el kell ismernem, hogy nem vagyok egy ártatlan bárányka.
- Ezért döntöttünk úgy, hogy a new yorki intézetbe küldünk, ahol biztonságban leszel, és kapsz egy rendes árnyvadász képzést. A magunk hasznára fogjuk felhasználni a tündérek által nyert képességeidet.
- De... – kezdtem volna bele a magyarázkodásba, mire megint csak belém fojtotta a szót.
- Majd idővel megtanulod használni azt az erődet is, ne félj. Vagyis... Eléggé logikátlan dolog ilyet kérni, de azért ne félj. Ha jó fiú leszel, végül senki sem fog likvidálni – veregette meg a vállamat, és a további üzenete a tekintetében volt: te döntöd el, hogy melyik oldalra állsz.
you can see the war inside


Anonymous
Vendég
ranggal rendelkezem
Vendég
all the stories are true


Kian Eldersong Empty

gratulálunk, elfogadva!
dust and shadows  

❖ The boy, who fight with his own deamons ❖


Üdvözöllek Kian! Smile

Szeretném azzal kezdeni, hogy igen sok előtörténetet olvastam már, de az, mikor a karakter nevének betűivel ír valaki jellemet, mindig is nagyon tetszett és én is szívesen használtam ezt a formációt, szóval ezért mindenképpen jár egy képzeletbeli piros pont!  Kian Eldersong 3959055962 Ráadásul, ha mindez még nem lenne elég, igen alaposan kidolgoztad ezeket a jellemzőket, így elképesztően részletes ismertetőt olvashattam rólad, minek köszönhetően egy dolgot már biztosan tudok: meglehetősen izgalmas karakter született a te kezed által. Ez a kis csavar, amit bele vittél -átdolgozva kicsit Clary és Jace esetét ugye-, kellőképp felkavarja az álló vizet, így már most furdal a kíváncsiság, mi minden vár még Rád és, hogy végül melyik oldalt fogod választani? De ne szaladjunk ennyire előre...
Cseppet sincs könnyű helyzeted azzal a rengeteg kétséggel, ami benned van, hiszen még te magad sem vagy igazán tisztában a képességeiddel, ráadásul mindezzel úgy kell megküzdened, hogy az egyetlen személy, aki fontos számodra, nincs melletted. Őszintén remélem, hogy sikerül megtalálni a bátyádat, hiszen ő képes lehet téged a jó és az emberi oldalon tartani már, pusztán a jelenlétével is, ha már elmondásod szerint ő az egyetlen személy, aki képes igazi érzelmeket kihozni belőled.
Tetszik, hogy a benned lévő félelmet és kétséget cinikussággal és fanyar humorral próbálod leplezni, hiszen ez részben erőről, részben pedig gyengeségről árulkodik. Erőről azért, mert még ilyen helyzetben is képes vagy viccelődni, gyengeségről viszont épp azért, mert a nagy bölcsek szerint nem az az erős ugye, aki elrejti az érzelmeit. Mindezen persze nem sokat segít a tény, hogy még te magad sem vagy tisztában azzal, mennyire ural téged a tündérvér és, hogy mikor, melyik gondolatod származik épp attól a ravasz és csalafinta mivoltodtól. Cseppet sem irigyellek, amiért szinte önmagadtól is tartanod kell emiatt az ismeretlen oldalad miatt, de hiszem, hogy képes leszel majd megküzdeni vele és végül a jó úton megmaradni.  Kian Eldersong 124822942
Veszélyes és alattomos oldalad ettől függetlenül szerintem igencsak okot ad a félelemre, ami miatt úgy fogok tenni, mintha nem tudnék a titkodról -nehogy még a végén engem is meg kelljen ölnöd Very Happy -, de mindezek ellenére öröm volt olvasni a lapodat és remélem, hogy még sok csodálatos irományt láthatok majd tőled.  olajbogyo Lendületes, kellemes olvasmány volt a szerepjátékos példa, mellyel beavattál engem -minket- ama sorsfordító jelenetbe, mikor az edződ megosztotta veled ezt a hatalmas titkot, mely egyben igen nehéz teher is lehet, de újfent elmondom, hogy hiszem, hogy sikerül majd megküzdened ezekkel a feladatokkal. Ebben pedig nem is szeretnélek tovább akadályozni!

Foglalózz kérlek, aztán dobd be magad a játéktéren! Kellemes időtöltést kívánok neked és köszönöm, hogy olvashattalak!  vigyori







1 / 1 oldal