sadie & asmodeus

Nem mindennapi esemény, amikor valaki megtalálja az egyik halottnak hitt első vámpírok egyikét főleg, ha éppen magáról Dracula-ról beszélünk. A káosz, amelyet a vámpírrá válása után teremtett mérhetetlenül gyönyörű volt még annak ellenére is, hogy koránt sem támogatta a gondolkodásmódját. Kicsit talán mindig is féltékeny volt a férfira, amiért képes volt felhívni magára Hecate figyelmét, amelyet neki hosszú évekig nem sikerült. Legalábbis ezt hitte egészen addig, míg meg nem jelent nála is, hogy őt is vámpírrá változtassa. Azóta is hálás a démonnak és elég sokat tanult arról, hogy mégis hogyan kell felvenni a kapcsolatot egy démonnal.
Az éjszaka kellős közepén szerencsére nem járnak túl sokan a temetőkben leginkább azért mert elég elterjedt az, hogy aki a temetőbe beteszi a lábát az már sosem tér vissza élve. Többnyire azért megkapják a maguk sírját és a közeli hozzátartozók egy értesítést, de ennél több nem marad hátra belőlük. Így, ha valaki mégis bemerészkedne most a rituálé kellős közepén nem lenne több belőle, mint egyszerű vacsora. De persze nem szeretné, ha megzavarnák ezért a biztonság kedvéért a távolban megtalálható néhány embere, akik gondoskodnak a zavartalan találkozóról.
Az egyetlen személy, aki rajta kívül itt tartózkodik az nem más, mint az áldozati bárány, akinek vére hamar beszínezi az egyik sírkövet és ezzel megkezdődik a rituálé, amivel igyekszik magához csalogatni Asmodeus-t, aki birtokában lehet annak az információnak, hogy mégis miként is támassza fel magát Dracula-t az évszázadok óta tartó álmából. Mindennél jobban szeretné irányítani a helyzetet és nem engedheti meg magának, hogy valaki más megtalálja Vlad-ot és kihasználhassa ezt a nem mindennapi alkalmat.