- Holden! - Az első , amit belekiáltok a hűvös levegőbe. A fák, a bokrok, de még a szellők is tovább viszik a nevét, hogy meghallja. Talán a falkám meghalt. Talán meghalt az anyám és az apám. Talán már Holden is halott.
Lelkifurdalástól fuldokolva markolok a poros földbe minden ujjammal, s maradék erőmmel ugyan remegő végtagokkal, de felemelem magam a talajtól és egyelőre térdre állok. Még émelygek, de a felnyílt sebeim gyógyulásnak indulnak. Ezüstpor szállingózik a levegőben, mégis hogy lehetséges ez? Ez nem a természet, ez valami más. Talán a démon lánya miatt. De mégsem ezen jár a gondola a fejemben, hanem csakis a családomon.
- Tati.- A hátam mögül felszólal határozottan, s én, mint aki mellé a villám lecsapott volna, olyannyira gyorsan pördülök meg a földön a jól ismert hang irányába. Hát itt van, él. Viszont, ahogy tisztul a kép előttem,máris meglátom a falkám maradványait a földön. Egyik sem mozdul. Halott végtagok süllyednek a porba. A levegő elvisz a fülem mellett néhány sóhajt, aztán végül elhalkul minden. Csak az ő szavai kísérnek tovább.
- Meghaltak mind. Velem kell jönnöd. - Letérdelt elém, én pedig mereven helyezem tenyerébe az enyémet. Forró, érzem ahogy lüktet a tenyerébe a vér. Még csak meg sem sérült. A haja poros, a kezei pedig vörös, megszáradt folttól színesek. De ez nem a saját vére.
- Megsérültem? - kérdezem halkan, miközben felemelkedem ülésbe és megérintem a hasfalam tájékát. Először elázott, megtépett felsőmet érintem, s majd mikor bőröm érintkezik a sérült felülettel, felnyögök fájdalmasan; egy könnycsepp is kigördül.
- Meg. - Lezárja röviden. - Csak hunyd le a szemed...
S aztán sötétség zuhant rám. Kemény és nehéz, mintha sose akarnék felébredni ebből. A sötétségből, ami mindannyiunk vesztét okozta.

- Istenem! - Remegő, éles karmokkal hajolok bele a tenyereimbe, szinte tépem a körmeimmel  bőrömet a szemeim körül. - Istenem, Istenem! - Könnyek vegyülnek bele izzadt tenyerembe, s összegörnyedek az ágy szélén. Ki akarok innét rohanni, mintha még mindig a rémálomba lennék, de erős kezek fognak le. Próbálok ellene tenni, de hirtelen a fáradtság és a sokk csak fekvő helyzetbe kényszerít vissza az ágyba.A sikongatás megszűnik, csak pihegek csukott szemekkel a levegőbe.
- Holden. - Nyöszörgöm a nevét.
- Itt maradok veled, amíg vissza alszol, rendben? - kérdezi, amíg arcom egyik felén érzem a tenyerét. Megnyugtat. A levegővételem nyugodt, kiegyensúlyozott lesz. Annyira jó, hogy ő sosem fél, holott sokkal nagyobb veszélynek van kitéve, mint én. Ő sebezhetőbb. Ellenben velem. Őt kellene megvédenem, mégis ő az, aki megvéd  engem. Édesem, hát miért csinálod ezt velem?
- Még mindig ugyanazt látom. Tényleg meghaltak? - Minden éjjel felteszem neki a kérdést, amint rémálmomból felriadva végre nyugalomba ringat. Szegény. Csoda, hogy még velem van. De hát ő a testvérem... vagyis, csak a mostoha. Ez volna a dolga? De ez más. Ez nem testvériség. Nem csak az.
- Üdv a démon játszóterén. - Suttogja fáradtan, végre mosolyt engedve az arcára. Játszadozik a szavakkal, de tudja, hogy mindenünket elvesztettünk. Csak egymásnak maradtunk.
Mellém dől, kellős távolságot tartva. Mégis arcomat fürkészi; ugyan nem látom, viszont jól érzem magamon minden figyelmét, tekintetét, törődését és szeretetét. Bárcsak mindenki olyan lenne, mint Holden. Aligha létezne háború és viszály ebben a világban.
- Te egy angyal vagy a gonosz kertjében. - Simítok rá az arcára lágyan és szelíden.
- Megoldunk mindent, megígérem. Bár vissza nem tudom hozni azt, akiket elvesztettünk. De tudod, újra kezdhetünk mindent. S talán most rossz, de hidd el, ha helyesen lépünk mi ketten, akkor eljutunk odáig ahol lennünk kell. Azért vagyunk mi egymásnak. Teállsz az egyik lécen, én pedig a másikon. Ha irányítjuk egymást, meg kell bíznunk egymásban. Te megbízol bennem, én iránytok. Én megbízok benned, s te irányítasz. Ne aggódj. Segítek megtalálni, aki végzett a falkáddal.
- Hova lett a démon lánya? - Kérdezem. A legfontosabb, mégis csak három hét eltelte után merem megkérdezni.
- Ott volt a nemzője. - Csak ennyit mond. Ő többet látott, mint én. Semmi baj. Tudom, hogy Holden többet tud annál, mint amit elmondott. Semmi baj. Az a démon megfizet. Akár akkor is, ha annak a fizetségnek a porontya lesz az ára.