Az is lehet, hogy a csapdám felépítése közepette majd én magam esem bele egy másikba, amit egyenesen nekem teremtett a szőke démonnő, akinek haragja talán mindennél erősebb Azazel irányába. Kíváncsi lennék, hogy mégis milyen végletekig képes elmenni azért, hogy a férfit elpusztíthassa. Vajon kit gyűlöl jobban engem, aki az egész lavinát elindította és a mennyek bukását megkezdte? Vagy pedig azt a személyt, akinek köszönhetően kis híján alábukott és végső soron elérte az elkerülhetetlen sors, ami elől láthatóan nem volt számára menekvés. Na, meg persze én legalább bónuszként elmondhatom magamról, hogy bukása gyenge pillanatait nem használtam ki arra, hogy megalázzam. Bár a kettő egymásnak kölcsönösen ártott ez tény. Ebbe viszont nem is kívánok túlságosan belefolyni. A maguk drámája nem tartozik túlzottan rám csak annyit kell tudnom, amennyit maximálisan szükséges. Örültem, hogy nem kellett túlzottan sokat várnom a démonnő megérkezésére, mert habár a tervem miatt türelmes vagyok nem szerettem sosem, ha megváratnak. De persze nem várhatom el ugyanazt a hozzáállást egy mezei, hataloméhes démonhoz és a valós önmagamhoz képest. Az viszont valamilyen módon sértő lenne. - Ez csak azon múlik, hogy mégis miben sikerül megegyeznünk. - Jegyzem meg egyszerűen, de valahogy mégis számítóan, hogy érezhesse minden csak rajta múlik igazán. Hozzá igazodom, mintha nem lenne más lehetőségem, hogy kimásszak a sötét gödrömből. - De persze ha balul sülnek el a dolgok sem mondok nemet a pezsgőre, de akkor azt hiszem már csak egyedül élvezem annak utóhatásait. - Egy részem igen csak kíváncsi lenne arra, hogy mégis mi olyan bódító ebben a démonnőben, hogy képes volt arra, hogy az ujjai köré csavarjon egy olyan angyalt, mint maga Azazel. Persze nem mondhatnám nagyon kiemelkedőnek, mert azért a hölgy nélkül is igen csak hatalmas bukásban lett volna része. Én legalább örömmel köszöntöttem az újdonsült szabadságomat, amelyet ő teljes egészében igazán sosem élvezhetett és nem is fog bármennyire is szeretné.
•• NOTE: megérkeztem
Bukott angyal
ranggal rendelkezem
Sariel
all the stories are true
Tárgy: Re: Asztalok Vas. Feb. 07 2021, 10:53
Sariel & Zen
what a handsome demon
Nem ez az első alkalom, hogy felkeresik, de talán az első, amikor nem biztos abban, hogy mégis mi az illetőnek a célja. A kíváncsisága hajtja, hogy elmenjen a találkozóra, de ugyanakkor benne van az is, hogy ez koránt sem olyan jó, mint amilyennek tűnik. Sok információval van tisztában, aminek köszönhetően csodálkozik, hogy még nem került bajba. A Pokol Hercegét és a Halál lovasát kis híján egymás ellen uszította. Mégis utóbbi egyáltalán nem haragudott rá, amiért kifecsegte a titkot, hogy az ő visszatérése során pusztult el a Herceg egyik lánya. Számított egy kis megtorlásra, de mégis emelt fővel találkozott a férfival. Mégsem történt semmi, ami miatt kicsit arra következtetett, hogy talán elpuhult a Halál a távollétében. Ahogy közeledett a megbeszélt helyhez azonnal emlékek ugrottak be neki. A kedvenc árnyvadászával is itt találkozott először és az is egy igazán virágzó kapcsolatnak volt a kezdete az egyetlen szomorú hátulütője, hogy szerencsétlen már nem árnyvadász többé. Így pedig egyáltalán nem is érdekelte tovább. Addig volt jó játszani vele, míg angyali fele volt. Az vonzotta be igazán. De a lelke még így is mindig hozzá kötődik, hiszen ostoba módon beleegyezett egy alkuba, egy démonnal. Micsoda buta, buta, kis árnyvadász. Átlépve az épület küszöbét szinte anélkül kiszúrja azt, akihez érkezett, hogy nagyon keresnie kellene. Mintha csak magához csalogatná a jelenlétével. Könnyed léptekkel közeledik az asztalhoz, ahol az illető helyet foglal és mielőtt helyet foglalna tekintete megállapodik a pezsgős üvegen. - Ünnepelnék valamit? - Teszi fel a kérdést, majd a pezsgő vizslatása után inkább a démont kezdi el figyelni, valami ismerőset keresve benne, vagy válaszokat aziránt, hogy mégis pontosan ki helyezkedhet el előtte. Az arca teljesen ismeretlen a számára, ahogy az őt körül lengő energia sem ismerős, de ez csak még inkább felkeltette az érdeklődését. Lehet, hogy még nem halott róla, de ez nem jelenti azt, hogy később még nem lehet belőle valaki, aki hasznos lehet a számára.
Lucifer imádja a posztot
Sátán
ranggal rendelkezem
Lucifer
all the stories are true
Tárgy: Re: Asztalok Szomb. Feb. 06 2021, 21:32
• to the queen of information •
• what is the latest news, my darling? •
Jó ideje már, hogy nem mutatkoztam nyilvánosan és nem is tervezem felfedni a kilétemet mindaddig, míg a tervem be nem teljesül. Információhoz jutni is nehezebb így, de szerencsére pontosan tudom, hogy hol kell keresnem. Azaz kit kell felkeresnem ahhoz, hogy a lehető legújabbakat hallhassam. Ez pedig nem lenne más, mint Sariel maga. A bukott angyal egyáltalán nem rest, ha arról van szó, hogy a megfelelő információkat begyűjtse. Ezt pedig kifejezetten értékelem, bár nem tervezem felfedni előtte a kilétem még a kegyei közé férkőzhetek. Tekintettel arra, hogy van egy hatalmas gyenge pontja, akit úgy hívnak Azazel. Ezt pedig készen állok felhasználni. Akár megpróbálkozhatnék azzal is, hogy nyíltan felfedem magam előtte és úgy kívánom a soraimba édesgetni, amihez talán nem is kellene túlságosan sok tekintve, hogy Azazel az, aki megfosztotta a teljes potenciáljától. Ezt hajlandó vagyok visszajuttatni hozzá, de igazából mindössze csak azért, mert közös ellenségen osztozkodunk. A kérdés csupán az, hogy vevő lesz-e az ajánlatomra. Nem volt nehéz különböző forrásokon keresztül eljuttatni hozzá egy üzenetet, miszerint találkozni kívánok vele. Álcámnak köszönhetően nem tűnök többnek, mintha egy eddig talán ismeretlennek, jobban mondva senkinek titulált démon lennék. Most pedig, hogy Lucifer eltűnt felülkerekedtem a nagy semmin, ami a birtokomban volt, hogy hatalomra tegyek szert, amely eddig soha nem lehetett az enyém. Mondhatni én is csak egy patkány vagyok. Annak álcázom magam, amit ki akarok irtani. Így aztán senki sem gondolná, hogy ez a külső magát a Pokol Urát rejtegeti. Még időben megérkezem a megbeszélt helyszínre, amely a szokásosnál egy kicsit tömöttebb, de így csak több az áldozatlehetőség. Mindenféle körítés nélkül rendelek magunknak egy üveg pezsgőt, amelyhez hozzá sem érek, míg meg nem érkezik. Még utána sem biztos tekintve, hogy a pezsgő elfogyasztása csak attól függ, hogy mégis miben sikerül majd megállapodnunk. Remélem, hogy sikerrel zárul majd ez a találkozó, mert a végén még egy személlyel nő a patkányok listája, akiket el kell tennem láb alól és annak nem biztos, hogy túlságosan örülnék.