Napokat, heteket, hónapokat, éveket, évtizedeket, -századokat és már majdnem ezredeket is eltöltöttem a növények és állatok vizsgálatával, előnyeik és hátrányaik megtapasztalásával. Ebben nincs semmi személyes dicsekedés, a kémia és a méregkeverés tudománya mint olyan, még mindig a családi elfoglaltságaink egyike és én nagy örömmel űzöm. Gyógyszerek és mérgek, szépészeti és bőrápolási termékek, ételek és mágikus főzetek ezreinek ismerem receptjét és elkészítési lépéseit. Mindet ugyan már nem tudom használni, a nagy fejlődés rengeteg olyan állatot pusztított ki, amelyeket egykor megszokottnak tekintettem Alexandria gazdag városának királynőjeként, hiszen a keletet nyugattal összekötő kapu mindig is vonzotta a kereskedőket messzi tájakról is. Még az ókorban találkoztam olyan emberekkel, akiket később évszázadokig nem láthattunk európai kikötőkben, találmányokkal, amelyeknek létezését el sem akarták hinni az emberek. A sötét középkor, ahogyan nem is túlozva nevezték maga volt a hanyatlás és a nők teljes elnyomásának kora, amikor pedig nem az alvilági piacokat figyeltem az örökségemben, akkor a tündérek között töltöttem. Két világ között ingázva, bejárva minden ismert vidéket megtanultam, hogyan használjam ki a képességeimet. Nem elég keleties a szemem? Semmi gond, egy jó ecset és némi fekete koromfesték megoldja a dolgot. Túl világos a hajam az északi törzsek számára? Citromlé és sör pakolás, majd egy jó minőségű parfüm, amely elfedi az alkohol szagot, amíg át nem veszi az a tábortüzek füstjét. Ezer és egy módját ismerem a kaméleonként beolvadásra anélkül, hogy a mágiámat pocsékolnám ilyen apró-cseprő dolgokra. Nem mintha nem lenne miből meríteni, a hatalmam olyan korlátlan, mint az óceánok mélye, de időbe telik elérni a mélyebb szinteket, márpedig közben sebezhetővé válhatok. Ez pedig nem olyasmi, amit el tudnék fogadni. Így tanultam mindent, ami érdekel és ami időtállóvá vált. Még most, sok-sok évvel születésem után is elismerik a tudásomat, engem keresnek meg a bonyolult kérdésekkel és feladatokkal. Amilyen a jin fen függő árnyvadász. James Carnstairs, saját minőségében a legegyedibb tagja fajtájának, amelyet csak kidobhatott elém a sort. És megint megérkezett, hogy tájékoztasson egy újabb kísérletem eredményéről, kipróbálja a legújabb szeremet. Amely éppen egy fazékban fő a tűz felett a konyha közepén. Igen, egy sima, XIX. század végi angol nemesi ház konyhája, leszámítva az asztalt, amely éppen jobban hasonlít valamelyik alkimista műhelyére a régi rajzokból. Na igen, az is szép kor volt, a kémia virágzása...
A ház egyébként nem éppen tipikus berendezésű, antik és új bútorok keveréke, melyen mind egyetlen stílust hoznak létre, a keleti kényelmet. Van egy angol stílusú teázóhelyiség és egy nagyobb étkező is a könyvtáron kívül, de minden más folyosó és szoba, amelyet nem a szolgák használnak, egyértelműen egy sokkal nagyobb pompához és párnák valamit süppedős szőnyegek tucatjaihoz szokott lény kényelmét hivatottak biztosítani. Aki én lennék, Selene, e ház úrnője az elmúlt háromszáz évben, ha pontosak akarunk lenni a felújításokkal együtt számolva. Egyike ez a számtalan háznak, amelyet birtoklok a világon, Európa több nagy városában, közel- és távol-keleten, Amerika legfontosabb helyein. Persze nem mindet használom mindig, Európába csak akkor jövök, ha éppen egy bizonyos illető kívül van a kontinensen, és akkor sem maradok egyszerre egy évnél többet. Összegyűjtöm a frissen kiadott könyvek legjobbjait, részt veszek pár esküvőn és néhány udvar életében, megnézem a kor hírességeit, majd visszamegyek New York-ba, amely most már sokkal inkább a nagy kereskedelmi kikötő, amely Alexandria volt, mint egykori, londoni anyaotthona. Persze, amit akarok, azt még itt is meg tudom szerezni, csak lassabban. Ezért tartott ilyen sokáig most is összegyűjteni a pontos hozzávalókat. És még az utolsó percben is kavarok rajta egyet, miközben az ifjú árnyvadász belép a konyhába...
- Ez jól hangzik, talán majd sétálok egyet a télikertben - pillantok ki az ablakon egyetlen percre, miközben eszembe jut, hogy ahhoz fel is kell öltöznöm. Amit éppen nem akarok. Nem mintha csupasz lennék, de az angol úrinő nem én vagyok. Se fűző, se krinolin, se fardagály, se hatalmas, idomtalan szoknya. Helyette tunikát viselek, igazából hármat is. Az alsó egy tört fehér, selyem anyag, térdig ér, fölé olyan került, amely már ujjakkal rendelkezik, bokáig tart és a színe majdnem olyan, mint a bőrömé, az utolsó pedig fátyol szerű, virágmintával. Gyönyörű szövet, a török kelmekészítők munkája, vékony, alkalmazkodva a földközi-tenger időjárásához. Nem az első, hogy ilyenben lát a vadász...
- Elhiszem, de valószínűleg eddig senki nem próbálta egyesíteni a keleti és nyugati gyógyászatot mágiával. Kínai édesgyökér, közönséges kamilla, orvosi zsálya, eukaliptusz, osha és némi méz az íze miatt... - mutatok a mögöttem lassan gőzölgő fazékra. A növények nagy részét ugyan kiszárítani kellett, de nem mindet és a méz segít egyben tartani az egészet. - Legrosszabb esetben egy gyógynövény tea lesz, ha viszont sikerrel járok, haladékot adhat. Tűzforró vízzel leönteni egy teáskanálnyit, beszívni a gőzt, majd meginni a kihűlt keveréket. Nem a vért tisztítja, hanem a tüdőt segíti, mondhatni, elébe megy a véres köhögés fő okának, elodázza a kiütközését, segít, hogy jobban lélegezz és tovább bírd a megterhelést. A többihez tudnom kell, milyen hatása volt az utolsó szernek, a narancssárgának. Gyakoribbak vagy ritkábbak lettek a rohamok? - rengeteg mindenre vannak növényi kivonatok, a körömvirág elvileg a mérgek kitisztítására használ, de lehet, hogy még a gyenge noszogatás is rontott az állapotán. Vagy éppen a tény, hogy csak minimálisan kezdi kifejteni a hatását észrevétlen maradt és a test hozzá szoktatható. Pont mint a leszokás az ópium függőségről, egyszerre nem lehet, az halálos lenne. De ha minden nap kap a beteg, csak egy picivel kevesebbet, az működik. Elviekben, James a minimálisan szükséges részt kapja, ami nélkül meghalna. Szóval nála azt a szert kell megpróbálni adagolni, ami fokozatosan képes lesz átvenni a mágiám mellett a hatalmat a vérében. Még elszigeteli annyira, hogy vagy magától távozik, vagy minimális áldozattal. Ez az én célom és nem hiszem, hogy egy kisujjat ő nem adna fel a szabadságért...