descensuc averno facilis est

the descent into hell is easy


Share | 
Agramon & Nilael || Skandinávia, 921 Decembere
if i cannot move heaven, i will raise hell
Nilael
❖ Bukott angyal

avatar
Tartózkodási hely :
McDonald's
foglalkozás :
With your diet....
Karaktered arca :
Cassie Meder
all the stories are true
Felhasználó profiljának megtekintése

Agramon & Nilael
❀ A vadászat akkor is véget ér, ha a vadász hal meg.

Nem a félelem szaga vonzza az erdő szélén, a sziklameredély mellett álló apró kis fakunyhóhoz. Nem is a magány, az elkeseredés és a kilátástalanság, amivel a bent lévő két gyermek már napok óta küzd. Aprók még, bár az idősebbik fiú korát meghazudtolva rakja nap mint nap a húga elé az ételt, amit megsóztak és eltartósítottak kint a fagyban pár napra. A szülőknek nyoma sincs. Persze hogy is lehetne, ők a közeli város főterén lógnak a bitón lopásért. Az élet kegyetlen, de Nilaelt lenyűgözi ez a kor, melyben annyi nyers erő rejlik. Mindennek oka van, és ezt a halandók nem kérdőjelezik meg, vakon ragaszkodnak a hitükhöz, egyszerű, tartalmas életet élnek. Ami azonban rövid... ennek a két szőke gyermeknek sem ad egy hétnél több időt. Napok óta figyeli őket, érzi a testükben a fogyó étel miatti szenvedést. De míg őket gyengíti, és sanyargatja, addig őt ez élettel tölti fel. A sötétség, és a hó jótékonyan takarja alakját amint a ház ablakánál áll, de ha nem akarja a két alak bent amúgy sem vehetik észre. Hosszú, prémes köpenyébe, és fekete ruhájába bele-bele kap a szél, aki távolról látja akár puszta embernek is tekintheti. Szeret köztük járni, szórakoztatja a tudatlanságuk, mikor beül az ivóba és hallgatja a mulatozást, a csatákról szóló énekeket. Noha nem szándékosan kerüli a testvéreit, az mégsem jó dolog ha időnként találkoznak. Még ha vissza is fogják az erejüket, a nagy hatalmak jelenlétének mindig következménye van. Így hallhat néha Háborúról, Ragályról, és....néha Halálról is. Bár e név említésétől is, noha a Lovasok egyike, enyhe félelem járja át. De már egy ideje nem. Pár évszázada volt csupán, hogy fivére elköszönt, mégis....azóta a kisebb kaszások, természetfelettiek, a testvérei, vagy csupán a természet teszi a dolgát. Sehol nem hallani a nagy Kaszásról. Vajon tényleg eltűnt volna? Úgy ahogy azt búcsújakor mondta? Sóhajtva söpri félre a gondolatokat, amik enyhe feszültséget vonnak köré, megszaporázva a szívverését. Elég éreznie a két gyermek rettegését, és éhségét, a gyötrődést amivel az idősebbik ki-ki teint az ablakon, és amivel elhatározza, hogy hiába tombol odakint a vihar, ki kell mennie tűzifáért, vagy ha elalszanak, és kihuny a tűz, meghalnak. Milyen pici, és máris mennyire tisztában van az élet kegyetlenségével. Bátorságot erőltetve magára, megacélozva éhségtől elgyengült tagjait lép az ajtóhoz. Alig tudja kinyitni, a szél olyan erővel csap a háznak, de Éhínség egy intésére mintha csak könnyebb lenne az ajtó jut ki a piciny szerzet, nekivágva az útnak a ház mögött lévő rönkhalomig. A fagy túl gyorsan szivárog be a tagjaiba, túlságosan is lassítja a lépteit a nagy fehérségben. Túl korán szórt Atyja ilyen terhet rá. Melyik férfi az, aki nem jön haza a gyermekéhez, aki hagyja, hogy itt a sziklák tetején ebben a pici házban haljon meg? Néma árnyékként követi a fiút Nilael, morbid kíváncsiság hajtja a cselekmény végkimenetele miatt. Hiába fényes az éjszaka, hiába fed mindent hófehér takaró, a halandó nem lát semmit, ellenben Éhínség mindent. A jég marását a túl fiatal arcon, a fagyott tincseket a fején. Szenvtelen közönyösséggel előzi meg, és telepszik a farakás tetejére, mikor farkasvonyítást hall. Nem Fames az, őt bármi közül megismerné, és nem szegülne ellen az utasításának, miszerint várakozzon az erdő túlvégén. Akkor bizony vérszagra gyűl az éji vad.....
megjegyzés helye ❀
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: különlegességek :: Múlt-
Ugrás: