Flectere si nequeo superos, Acheronta movebo

If I cannot move heaven, i will raise hell


Louis Fairwind
TO LOVE IS TO DESTROY, AND THAT TO BE LOVED IS TO BE THE ONE DESTROYED

Anonymous
Vendég
ranggal rendelkezem
Vendég
all the stories are true


Louis Fairwind Empty

Heloise Hunt
Laoiseach Louis Seoirse Fairwind
…and the time's come to realize there will be
promises I can't keep
Francisco Lachowskiárnyvadász22Árnyvadász
the devil is in the details

❖ Becenév:
Lou
❖ Születési hely, idõ:
Dublin, Írország; 1996. 11. 22.
❖ Családi állapot:
Egyedülállóan hülye mód mély a bromance-ban él Dominic Greendale-lel
❖ Szexuális beállítottság:
Na ez pont az, amivel nincs ideje foglalkozni
❖ Foglalkozás:
Bajkeverő Dom oldalán osztja az igazságot, véleménye szerint, eleget tesz árnyvadászi kötelezettségeinek. Továbbá… rosszabb napokon meg alkalmi munkákat is vállal.
❖ Ismertető jel:
Miről lehet könnyedén felismerni?
❖ Rang:
Árnyvadász
❖ Család:

Sibéal Elisabeth Snowmight-Fairwind: A néhai Gareth Fairwind felesége, aki hosszú-hosszú évekig vezette a dublini árnyvadász központot. Napjainkban már tovább örökítette a vezetői pozíciót legidősebb fiára, ettől függetlenül még mindig szerves részét képezi a helyi döntéshozatali szerveknek, nagy tiszteletnek örvend idős kora ellenére. Bár egy kedves és barátságos idős hölgynek tűnik, de a mai napig nem szabad őt lebecsülni. Folyékonyan beszéli a szarkazmus nyelvét, remekül irányítja a háttérből a szálakat és senki de senki nem szeretné őt magára haragítani. Ó és ha van eszed, sose zavarod két hetente csütörtök délután – olyankor fut össze a parabatai-jával és még néhány barátnőjével „teázni”. Az oroszlánbarlangba sétálsz, ha akkor látogatod meg. Ez a drága hölgy Louis nagyanyja… aki néha a frászt hozza a srácra. Szerinte a hölgy kissé irányítás komplexusos és titokban vagy remek médiumot is, vagy jól fizet a legerősebbeknek, mert valami csoda folytán mindig mindenről tud, vagyis a fiú úgy véli.

❖IdősebbGearoid Gareth Fairwind: A dublini intézet jelenlegi vezetője, Louis édesapja. Valljuk be, eléggé egy szabálykövető, tekintélyelvű személy, mondhatni kissé vaskalapos, de senki se fosztaná meg a pozíciójától, mert azt mindenki belátja, hogy szinte erre a szerepre nevelték. Ezen felül nagyon fontos számára a családja, kifejezetten családcentrikus személy – de egyúttal a fiaitól mindig is többet várt és nagyobb dolgokat követelt meg, mint a többi árnyvadásztól. Jelen pillanatban Louisszal a kapcsolata nem éppen felhőtlen, mióta nem tudott a lelkére hatni, hogy feladassa vele Maeve keresését. Bár elég csúnyán váltak szét útjaik, titkon a mai napig próbálja támogatni a fiút, ha máshogy nem is, akkor anyagilag aki persze tüntetőleg nem vesz erről tudomást.

❖Charlotte Dreambrook-Fairwind: A dublini intézet másik vezetője, Louis édesanyja. A hölgy alapvetően angol származású, akkor ismerkedett meg Gareth Fairwinddel, mikor egy alapvetően Angliában tevékenykedő démon Skóciába szökött, ő pedig egy kisebb csapattal követte a lényt, de a zökkenőmentes együttműködés érdekében felvette a kapcsolatot a dublini intézettel… a többit pedig már felesleges lenne részletezni.
Alapvetően egy elég karakán nő, teljesen egyértelmű, hogy Louis kitől örökölte a makacsságát. Mindig próbálkozott megtalálni az egyensúlyt az anyaság és a munkája között, bár persze megesett, hogy ez nem jött össze, de ettől függetlenül nagyon jó kapcsolatot ápol a fiaival bár nagyon reménykedett benne, hogy a harmadik gyermeke majd lány lesz, de Louis keresztbe húzta ezt a számítását is.
A nagyvilág úgy tudja, hogy ő se tartja annyira a kapcsolatot Louisszal, de a valóság az, hogy heti egyszer még így is felhívja a fiát telefonon – és nem álltalja iszonyúan lecseszni, ha nem veszi fel neki a telefont.

❖Ifjabb Gearoid Gareth Fairwind: Az örökös, a legidősebb Fairwind gyerek, mondhatnánk a tökéletes utód. Gareth és Louis kapcsolata tekinthető kissé versengőnek – nem arról van szó, hogy Louis valaha is intézetvezetői pozícióra akart volna törni, egyszerűen csak utálta, hogy a bátyja sokszor „kis tökmagként” kezelte és be akarta bizonyítani, hogy sokkal több annál. A dolognak az a bizonyos „incidens” vetett véget.
Ő is próbálta meggyőzni Louist, hogy lépjen tovább, de ahogy az apja szavai, az övéi is leperegtek a fiúról.
Természetesen nem mondható rossznak a kapcsolatuk, de tény, eléggé eltávolodtak egymástól az utóbbi években.

Coilean Colin Fairwind: A testérek közül ő az, akinek a fegyvere nem a szeráf penge, ostor, vagy kések, hanem inkább az esze. Bár reflexei és harci képzettségei nem érnek a testvéreiéhez, viszont kitűnő stratéga, lexikális tudása is igen nagy és már a kezdetektől fogva Louis nagyon sokszor őt zaklatta, ha szüksége volt valami információra, hátha könyvtárazás helyett elég őt megkérdeznie.
Vele tartja Louis leginkább a kapcsolatot, de ez is leginkább a kutatásnak köszönhető. Colin általában ha talál, vagy hall valami érdekeset, ami esetleg segíthet a nyomozásban, azt továbbítja Louisnak, meg néha néhány tanáccsal is ellátja őt.

❖ pozitív tulajdonságok
Céltudatos, elszánt, bátor (vagy inkább ostoba?), lojális, kitartó
❖ negatív tulajdonságok
Makacs, túl könnyen megbocsát, előbb üt – aztán kérdez, néha kissé naiv, hős komplexusban szenved
❖ legnagyobb félelmed
Hogy már elkésett…
❖ legnagyobb vágyad
Megoldani a „rejtélyt”
❖ legnagyobb titkod
Allergiás a sárga barackra, tiszta sárga lesz tőle.
❖ legnagyobb gyengeséged
Maradjunk a sárgabaracknál.
❖ fõ fegyvered
Kedveli a szeráfpengéket, de ha választania kell, akkor legtöbbször a kések mellett teszi le a voksát. Tulajdonképpen a boxerek se állnak tőle távol, viszont ha „egyelő ellenfélről” van szó, akkor a pusztakezes harcot se veti meg. Kifejezetten jól mozog, meglátszik rajta, hogy szabadidejében szeret capoeira-val foglalkozni.
look deeply into my eyes

Nagyokat próbáltam pislogni, hogy kitisztuljon a látásom, de ez nem segített semmit. Az egyetlen fényforrás valahol, egy nagyon távoli ponton volt a szobában, ami tehát csak annyit segített, hogy ne ütközz neki semminek és ne ess el senkiben. Ha volt is ablak valahol, azt annyira letakarták, amennyire lehetett. Volt már rá alkalom, hogy megpróbáltam megkeresni, de egyszerűen nem volt erőm hozzá. Még addig se jutottam el, hogy rájöjjek, mi adja a fényt a szobában, nem hogy pontosabb kutatásokat végezzek! Addig általában eljutottam, hogy rájöjjek – nagyjából ugyanannak a pontján vagyok a szobának, mint legutóbb, a hátammal a falat döntve. Ha kicsit oldalrább fordítottam a fejem, akkor azt is láttam, hogy rajtam kívül mások is vannak ott, hasonló testhelyzetben, de az arcukat, vagy bármi jellegzetességet képtelen voltam kivenni rajtuk. Mintha az a szer, amit minden alkalommal megitattak velünk egyszerre tompította volna minden érzékszervünket, de nem annyira, hogy ne legyünk tudatunknál és ne fogjuk fel, micsoda slamasztikában vagyunk. Legtöbb esetben alig hallottam valamit mikor magamhoz tértem, de voltak esetek, mikor halk nyöszörgés vagy zokogás hangja ütötte meg a fülem, de nem tudtam beazonosítani, hogy honnan. Néha már azon se lepődtem volna meg, hogy hallucinálom őket, hogy az agyam kitöltse azt az átkozott csöndet, ami körbevett. Akadt mikor már az is eszembe jutott, hogy akiket látok, azok nem is emberek… vagy ha azok, akkor már nem élnek. Igazából teljesen egyedül vagyok, egészen addig, amíg Ő meg nem jelenik és… nem akarok rá gondolni, nem akarom tudni, ne, ne…
Valami halk surlódó hangot hallottam, ami hirtelen visszahozott a valóságba. Mintha valami mozgolódott volna a sötétségben és fokozatosan kezdtem is sejteni mi az – ezek az alkalmak adtak reményt arra, hogy talán nincs minden veszve. Láttam, ahogy az alak, akinek nem tudtam kivenni a vonásait, lassan kúszik a földön, nagy eséllyel ő is a fény felé próbált eljutni, mint ahogy én is nem egy alkalommal. Sikerült? Nem. Mert mielőtt odaérhettem volna, Ő megérkezett és elvitt… valahová. Egy idő után pedig eljön az a pont, hogy feladod, mert tudod, sose éred el a célod és amúgy… számít egyáltalán? Mi lesz akkor, ha megtudom, mi adja a fényt? Ha nagy nehezen, erőt véve ezen a használhatatlan testen, rábírom magam, hogy eljussak oda, akkor okosabb leszek valamivel is? Azt tudom, hogy arra van az ajtó, de biztos voltam benne, hogy zárva találnám. Innen nincs kiút, esetleg akkor, ha nem kapom meg a szert, de... akkor se tudom, hogy lábra tudnék-e állni egyáltalán. Annyira… kilátástalan.
Éreztem, ahogy fejem lassan lebicsaklik és tekintetem a karomra esik (ilyenkor néha beugrik, hogy ez nem én vagyok, ez nem az én testem, nem…), miközben egy halk sóhaj szakadt fel belőlem. Egykori rúnáim már rég eltűntek, csak egy maradt… de azt is mintha valaki megpróbálta volna lekaparni. Ahogy lassan kattognak a fogaskerekek a fejemben, lassan rájövök, hogy ki tetten – Én. Mert dühös voltam. Mert megígérte, hogy soha többet nem érhet baj. Mert azt mondta vigyázni fog rám. Mert kijelentette: se isten, se ördög nem állhat az útjába, ha rólam van szó. Mégis… mennyi idő telhetett már el? Mióta vagyok itt? Olyan hideg van, és te nem vagy itt… Louis. Hallod ugye? Megígérted. Miért nem vagy itt? Igazából ez az egész a te hibád. Ha figyeltél volna a jelekre, ha tartod magad a szavadhoz, akkor nem alakultak volna így a dolgok. Ha nem foglal le jobban az, hogy bebizonyítsd, hogy jobb vagy a bátyádnál, akkor láttad volna. Miért nem vagy itt Louis? Louis… Louis… LOUIS!

***

- Louis! – halkan nyöszörögve pillantottam az engem szólongatóra. Nem sokkal később még valami a fejemnek is repült, tippem szerint egy műanyag kanál, vagy valami ahhoz hasonló, nem éppen veszélyes használati tárgy. – Kelj már fel haver, fontos dolgunk van! – kezdtem ráébredni, hogy Dominic az a jóképességű, aki nem hagy nyugtot nekem és bár az arcomon biztos nem látszott, de valahol hálás voltam neki.
- Oké, mindjárt, időt kérek… - motyogtam, majd megmasszíroztam kicsit az arcom. Annyit sikerült megállapítanom, hogy legalább a fotelon aludtam el és nem a földön, vagy más egyéb kényelmetlen helyen, mint ahogy az utóbbi időben néha megesett.
- Te figyelj, lenne egy kérdésem.
- Érdekelnek a méreteim?
- Idióta. Nem, inkább az, hogy mikor aludtál utoljára?
- Hát pont most.
- Nem úgy értem! Hanem úgy általánosságban.
- Tegnap este is aludtam.
Dom kifejezetten komoly arccal nézett rám, majd láttam, hogy inkább hagyja a dolgot, mire csak rávigyorodtam. Nem akartam, hogy velem foglalkozzon, megvolt neki a saját baja az én hülyeségeim nélkül is. Néha elgondolkodtam azon, hogy meséljek-e neki az álmokról, de mindig elhessegettem a dolgot. Mikor legutóbb egy boszorkánymestertől rákérdeztem a dologra csak hülyének nézett és azt mondta, hogy amit látok, az nem a valóság, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a bűntudatom okozza a rémálmaimat. Esélytelen, hogy a valóságot lássam, ez nem történhet meg.
Én pedig hittem neki és vettem még egy karton bájitalt tőle – mert nem akartam aludni, vagy inkább nem akartam álmodni. Meg tulajdonképpen is luxus dolog az alvás, nekem fontosabb dolgom van, fényévekkel fontosabb.
- Mindjárt jövök, tudod egy kiadós alvás után mindig hív a természet – kacsintottam Domra, majd elindultam a fürdőszoba felé és magamra húztam az ajtót. Pontosan tudtam, hogy hová rejtettem el a fiolákat, még félálomban is megtaláltam volna. Úgy buktam rá, mint szomjazó a vízre – mintha ez kitörölhetné az agyamból a látottakat. Mert annyira valóságosnak tűnt, annyira igazinak hatott az érzés, az a bezártság és reménytelenség, hogy nincs esély, nem menekülhetek abból a szobából – és mindennek én vagyok az oka. Maeve ott van, valahol a sötétben, én pedig csak tehetetlenül toporgok és ostobaságokkal töltöm az időt, ahelyett, hogy megtaláljam őt.
Lassan a tükör felé fordítottam a fejem. Elég kialvatlan ábrázatom volt, de tudtam, amint az ital hatása beindul, akkor olyan energikus leszek, hogy ha akarnak se tudnak lecsapni. Más kérdés, hogy később ennek meglesznek a mellékhatásai, de annyi baj legyen, már megtanultam velük együtt élni. Csak az a lényeg, hogy legalább olyan helyen aludjak el, ahol kisebb a veszély kockázata.
Még egy kis vizet lögyböltem az arcomra, majd a tükörbe mosolyogtam. Csak az a hit tartotta bennem a reményt, hogy hamarosan megoldást találunk majd, hogy tulajdonképpen már nagyon közel járunk csak még mi magunk nem tudunk róla. Egy karnyújtásnyira a megoldás…
Egy részem néha viszont abban reménykedik, hogy sose tudjuk meg a valóságot. Vagy ha mégis… akkor amit látok az nem a valóság. Hogy Maeve nem szenved a sötétben és nem engem okol a történtekért. Akkor talán… már az is jobb volna, ha halott volna.
you can see the war inside



Silent Brothers
adminisztrátor
ranggal rendelkezem
Silent Brothers
all the stories are true


Louis Fairwind Empty

gratulálunk, elfogadva!
dust and shadows  
❖ mrs. dominic greendale ❖

Drága Louis! Louis Fairwind 1842766431

Először is előre elnézést kérek, amiért a fáradt agyammal foglak téged most így elfogadni, de azért megpróbálok nem egy totális őrültre hasonlítani! Very Happy Bár kétlem, hogy sikerül, hiszen alapból az vagyok, de ettől most tekintsünk el gyorsan.
A kicsi szívem repdesni kezdett abban a pillanatban, hogy megláttam, hogy beregisztráltál, mert Dominic már jó ideje várta ezt a karaktert és abban biztos vagyok, hogy amihez neki köze lesz az aztán nem lesz semmi. Very Happy Nektek meg hát amúgy is elég érdekes plototok van, amiből nagyon sok mindent ki lehet hozni és már alig várom, hogy fény derüljön a teljes titokra, hogy a nyomozásotok sikeres legyen!


[ TO BE CONTINUED]


Na, de love.. Azt hiszem, hogy ehhez az elfogadóhoz még hozzácsapok majd később, de most az utolsó agysejtem azért könyörög, hogy lefeküdjek aludni, de téged meg nincs szívem visszatartani, szóval ne haragudj, de most ezt így félbeszakítom folytatás következik, de a játéktér téged már lelkesen hívogat, szóval nyugodtan foglalózz és vesd be magad! Wink

Jó szórakozást drágassszááág Louis Fairwind 124822942



Na, akkor elnézést kérek a fenti katasztrófáért. Mármint szerettelek volna elfogadni, mert tényleg nagyon szerettelek volna a lehető leghamarabb játéktérre juttatni, hiszen már alig várom, hogy Dominic-Louis párost élőben láthassam a játéktéren és azt hiszem, hogy a rajongásom és a vágyaim ebbe az irányba eluralkodott rajtam. Louis Fairwind 2148618046
Az előtörténeted minden egyes sorát imádtam, leginkább azt, ahogyan bemutattad Maeve történetszálát a sajátoddal karöltve. Louis Fairwind 1842766431
Szóval egy biztos, hogy csodálatos vagy és rendkívül imádlak és a zöldebbik felem, majd talán egyszer nagyon szívesen összeakadna veled, habár most éppen azt játszom, hogy elméletileg halott vagyok, de a múltban bármi megtörténhet.  lol!
Most azonban már nincs tényleg semmi hátra, mert tökéletes vagy, ahogy van és egy viszonylag elfogadható elfogadót kaptál.. Remélem, hogy lenyelhető dolog. Very Happy Úgyhogy most már tényleg tessék a játéktéren bemutatni ezt a nagyon cuki pofit, aki kifejezetten érdekes háttér-történettel rendelkezik.  

Szóval emelem kalapom előtted, Louis! Louis Fairwind 124822942


1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Louis Fairwind
» louis && sonja • cookies & witchcraft