Már szinte gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Legalábbis, amióta rájöttem, hogy egy olyan világhoz tartozom, amiről semmit sem sejtettem. Próbáltam fenntartani a kettős életet, de te nagyon jól tudtad, hogy minél tovább húzom annál rosszabb lesz az egész és mindig ösztökéltél arra, hogy legyek, akinek lennem kell. Méghozzá árnyvadász. Nem tudom, hogy azért húztál mindig ezen életút felé, mert idővel nagyon összenőttünk, szinte elválaszthatatlanokká váltunk. A harcban szinte már természetellenes a harmónia kettőnk között ezért is lettél te a parabatai-om. Megértjük egymást szavak nélkül is, ami nem tudom, hogy a köteléknek köszönhető, vagy pedig egyszerűen csak tényleg ennyire kiismertük egymást. Még mindig ingadozom az életeim között habár már eltemettek egy üres koporsót rajta a nevemmel.. Segíteni próbálsz én pedig továbbra is játszadozom a tűzzel annak ellenére, hogy tudom ez senkinek sem lesz jó.

Lényegében ennyi lenne, nem akarok túl sokat megkötni vele kapcsolatban. A PB örülnék, ha maradna, előtörténetemet ajánlott átfutni, hiszen ott is nagy szerepet kapott a hölgy. A név változtatható, de mindenképpen két C betűs keresztnév legyen, hiszen abból származik jelen esetben a Cece becenév. Gyere mert nagyon várlak!  :afro: