be careful who you trust

the devil was once an angel

Share | 
Sebastian Morgenstern
If I cannot move heaven, I will raise hell
Vendég
Vendég

avatar
i believe that emotions
give us power



Sebastian Morgenstern
Én a háború hangszerein tanultam meg játszani...
Will Tudorárnyvadász19harcos
the devil is in the details

❖ Becenév:
- (nem ajánlom, hogy becézz)
❖ Születési hely, idõ:
Idris, 1998. augusztus 8.
❖ Családi állapot:
Egyedülálló
❖ Szexuális beállítottság:
Hetero
❖ Foglalkozás:
Árnyvadász
❖ Ismertetõ jel:
A tejfölszőke haj, a nyakamon levő rúna, a hátamon levő hegek a gyerekkoromból
❖ Átváltozás:
-
❖ Rang:
Árnyvadász (és rosszfiú)
❖ Család:
Apám a hírhedt Valentine Morgenstern, aki már akkor kísérletezett rajtam, mikor anyám, Jocelyn Fairchild méhében voltam. Ennek meg is lett az eredménye, de ez most másodlagos. Ami még fontos, hogy van egy húgom, Clarissa Fairchild.
look deeply into my eyes

5 pozitív tulajdonság
karizmatikus, bájos, nyugodt, segítőkész, vicces
5 negatív tulajdonság
manipulatív, hazugságok mestere, kegyetlen, arrogáns, önző
5 dolog, amit szeretsz
nem úgy fogalmaznék, hogy "szeretek" dolgokat, hanem... ez egy kicsit másabb; birtoklási vágy, hatalom... na, érted már?
5 dolog, amit nem szeretsz
ha nem nálam van az irányítás, vagy ha em hiszik el, milyen jófiú vagyok... de kifejezetten utálom, ha Jace felbukkan Clary közelében;más hirtelen nem jut eszembe
Legnagyobb félelmed
nincs mitől félnem
Legnagyobb vágyad
what?
Legnagyobb gyengeséged
talán az, hogy nincsenek érzéseim
Legnagyobb titkod
ha leírnám, nem lenne többé titok, így ezt ugorjuk át
Rejtett tehetséged
bárkit tudok manipulálni, valahogy ez olyan könnyen megy... bármit meg tudok játszani és hisznek nekem
Fõ fegyvered
én magam vagyok a fegyver
Hobbi
megfigyelek másokat és kitalálom a következő lépést, azaz, nem igazán van az életemben olyan, hogy szabadidő
Kedvenc étel
kimondott kedvenc nincs, de az biztos, hogy nem eszek meg akármit; elég kifinomult ízlésem van
Kedvenc ital
hasonlóan a fentebb írtakhoz
Kutya vagy Macska
ha mindenképpen választanom kell,
akkor a kutya mellett teszem le a voksom
Allergia
maximum Jacere vagyok allergiás, amikor Clary közelében van
Bal vagy jobbkezes
kétkezes
Fura/Idegesítõ szokás
az, hogy nem vagyok teljesen normális, idegesítő szokásnak minősül?
Szervezett vagy rumlis
szervezett; mindent jól meg kell szervezni, bár az őrültek a káoszt is átlátják
Dohány, alkohol, drog
dohányzás semmiképp, alkohol néha, drog... a démonméreg annak számít?
you can see the war inside


Amikor elveszítesz valaki fontosat és még
csak fel sem fogod igazán…

Nem sokan voltak a közelemben, sőt, mondhatni, senki. Magányos gyermek voltam a nagyvilágban, akire az apja fontos feladatot bízott. Tudtam, mi vagyok. Tudtam, hogy mi a Sorsom, mit kell tennem és mivé kell válnom. Mindössze 12 éves voltam, de az apám, akit mindenki Valentineként ismert, belém nevelte, hogy egy szörnyeteg vagyok. Egy olyan lény, akit senki, soha nem fog szeretni. Még a saját anyám is elhagyott, mert nem akart egy olyan gyermeket, mint én. Apám szinte elhitette velem, hogy csak ő van nekem, de ez nem volt így. Egy kis részem tudta, hogy nem vagyok teljesen egyedül, hisz ott volt nekem Winnie. A gyermeki lélek, ami mélyen bennem lapult, még kapaszkodott egy pislákoló reménysugárba, amit egy kislány testesített meg a számomra. Vörös haja volt és be kell valljam, egész szép volt a maga nemében. 6 éves volt, amikor hozzánk került. Az apám velem együtt őt is elkezdte nevelni, tanítani. Azóta 6 év telt el.
- Mit csinálsz? – Szólaltam meg egyből, ahogy beléptem a szobánkba. Igen, közös szobánk volt, bár nem tudom, miért. Kapkodva pakolászott a szekrényénél. Az ágyán hevert egy bőrönd, így összehúztam a szemeimet. Ő ijedten felém fordult, becsapta maga mögött a szekrény ajtaját.
- Jonathan… - Felé léptem. Az ijedtsége hamar eltűnt az arcáról és felváltotta valami egészen más. Halványan elmosolyodott, majd odalépett hozzám és megfogta a kezem. Érdeklődve pillantottam a kezeinkre. Az érintése… olyan furcsa volt. Nem tudtam volna megmondani, miért. Talán azért, mert mást sem kaptam, csak bántást? Lassan az arcára pillantottam. – Szökjünk el. Már elkezdtem összepakolni… menjünk el, jó? Gyere velem! – Hadarta el szinte egy levegővel, mire én hevesen elrántottam tőle a kezem és hátrébb léptem.
- Én nem megyek sehova. – A fejemet is megráztam. Miért kellene elmennem vele? És mégis hova? Nekem feladatom van, amiket el kell végeznem. Nem mehetek sehova.
- Mi…? De… miért? – A hangja halkabb volt. Nem értette, miért akarok egy olyan ember mellett maradni, akitől nem kaptam soha egy jó szót sem. Mégsem tudtam lelépni csak úgy. Valamiért… nem.
- Én csak… nekem nem szabad. Nem, egyszerűen… csak nem. – Magyaráztam összefüggéstelenül és félrefordítottam a fejem.
- De Jonathan, miért? Itt egyikünknek sem jó… - Újból elém lépett és a kezemért nyúlt, de a szemem sarkából láttam a mozdulatot, így elhúzódtam előle. Ne érjen hozzám. Ha itt hagy, akkor ne.
- Nem mehetek. Apám mellett a helyem. – Reagáltam le szűkszavúan. Az ágyamhoz léptem és leültem rá egy nagyobb sóhajjal. A földet kezdtem figyelni, két pont között váltakozott a tekintetem.
Nem láttam hát, de Winnie a táskájához lépett és kutakodni kezdett benne. Nem sokáig keresgélt, megtalálta, amit akart. Az irónját.
- Nem tudom, miért vagy ennyire makacs, de ha itt maradsz… - Elhallgatott. A hosszú csend kezdett zavarni, így felemeltem végre a fejem és ránéztem. – Emlékszel a Hűség rúnájára? – Kérdezte, mire bólintottam egy aprót.
- Akire rárajzolod, az hűséges lesz hozzád. Miért? – Dobtam vissza azt a bizonyos labdát, mire elmosolyodott. Leült mellém.
- Kérem a kezed. – Felém nyújtotta a kezét. A másikban ott volt az irónja, így nem volt nehéz összeraknom a képet, de…
- Mi? Minek? Rám akarod rajzolni? – Vontam össze a szemöldököm és továbbra is makacskodtam, nem adtam a kezem.
- És aztán te is rám rajzolod… - Halványan mosolygott rám. A tekintetében ott csillogott a remény, hogy belemegyek ebbe a… nem is tudom, mibe.
- Ennek mi értelme van, Winnie? – Kérdeztem halkan, mire ő mély levegőt vett. Nehéz eset voltam és ezzel ő is tisztában volt. Kissé határozottabban nyúlt a kezemért. Magához húzta, majd feltűrte a ruhám ujját.
- Hűségesek leszünk egymáshoz, bármi történjék. Ez az értelme, Jonathan. – Magyarázta, és én ezúttal nem állítottam meg. Figyeltem, ahogy felrajzolja rám a rúnát, majd aktiválja. Sóhajtottam egy aprót, majd fél kézzel előszedtem a saját irónomat. Hűség rúna, mi? Ha nem lenne rajtam, vajon meg akarnám tenni, amit kér tőlem? Elgondolkodtam egy fél pillanatra, majd mire visszafordultam, vidáman nyújtotta a karját. A ruháját már fel is tűrte, így várta, hogy én is rárajzoljam.
- Hová fogsz menni? – Kérdeztem halkan, miközben a rúnára koncentráltam. Hamar megvoltam vele, csak néhány, kecses mozdulat volt az egész és kész is. Aktiváltam végül, majd felnéztem a lányra. Szomorú volt, szinte a sírás kerülgette, de nem mondtam semmit és ő sem mondott semmit. Felállt mellőlem, futva indulta táskájáért, amibe belepakolta már a legfontosabb dolgokat, majd kirohant a szobából, ezzel magamra hagyva.
dust and shadows

Clarissa Fray
❖ Harcos árnyvadász

avatar
i believe that emotions
Keresem :
alec ● jace ● magnus ● sissy
Tartózkodási hely :
● new york institute ●
Hobbi :
● protecting my loved ones ●
Karaktered arca :
● lily jane collins ●
give us power
Felhasználó profiljának megtekintése



gratulálunk, elfogadva!
dust and shadows  

❖ My not so sweet brother ♥️  ❖
Drága bátyókám! forwinnie

Fura dolog lehet ezt tőlem hallani, de el sem tudom mondani, hogy mennyire örülök az érkezésednek. Nagyon szeretem a karaktert azért, amilyen és tetszik, ahogy megragadtad az alapját, a magját a tökéletes lényegét. forwinnie2
Tetszettek a kérdésekre adott válaszaid, az előtörténeted apró részlete, ami megmutatta a Valentine-hoz való fura kötődését a karakternek, amit talán eleinte ő maga sem értett, de még sokat kellett tanulni ahhoz, hogy felfoghassa milyen is a világ és mennyivel jobb számára az apja nélkül. Mert valljuk be, hogy te aztán sokkal nagyobb hal vagy a tengerben, mint amilyen ő valaha is volt. Razz
Nagyon tetszik, ahogyan a szavakkal bánsz, tökéletesen fel tudod festeni az érzelmeidet, a helyszínt, a környezetet ezáltal pedig eléred, hogy pontosan oda kerüljek melléd, mint külső szemlélő és az érzelmeid szinte ott lebegnek a levegőben még akkor is, ha te magad nem is igazán tudsz kiigazodni rajtuk.  
De nem is húzom tovább az időt, mert nagyon szép, kerek lapot írtál nekünk és kíváncsian várom, hogy a játéktéren mire számíthatunk tőled.  

Jó szórakozást kívánok!  olajbogyo


1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Drew Sebastian Tyler
» Chulyin kapcsolati hálója

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
pulvis et umbra sumus :: Régi karakterlapok-
Ugrás: