❖ Becenév:
A Poppy tökéletes.
❖ Születési hely, idő:
Egy árvaház küszöbén találtak rám, 1996. június 12-én, 3 évesen. Semmilyen anyakönyvi kivonatom nem volt, és a vérmintám senkiével nem egyezik.
❖ Családi állapot:
Egyedülálló.
❖ Szexuális beállítottság:
Hetero
❖ Foglalkozás:
Főállású anya.
❖ Ismertető jel:
Egy bömbölő gyerek a karomban.
❖ Átváltozás:
Megerőszakoltak, majd megharaptak... Már 2 éve, ennyi legyen elég.
❖ Rang:
Egy ingyenélő. A Praetor Lupus nem sokkal az első átváltozásom után felbukkant és a gondozásába vett. Pontosan úgy érzem magamat, mint egy nagy gyerek, a nap 24 órájában megfigyeltek... Most csak tengődöm, mindezek után.
❖ Család:
Rosie, a kislányom. Az árvaházi nevelőim már halottak...
❖ pozitív tulajdonságok
Jó a humorom, még ezek után is. A pszichológus szerint ez segíthet felépülni, nem mellesleg megmaradt a jó szokásom, hogy szeretek társaságban lenni. Szeretem az embereket, akármilyen szemetek is tudnak lenni.
❖ negatív tulajdonságok
A mai napig elkomorodom, amikor csak szóba jön "az" az eset, vagy bármi, ami ahhoz kapcsolódik. Ilyenkor a partyarcból hirtelen a legszemetebb, legkevésbé megértőbb ember válik. Hidd el, nem akarod látni.
❖ legnagyobb félelmed
Rosie elvesztése.
❖ legnagyobb vágyad
Hogy "ő" megbűnhődjön.
❖ legnagyobb titkod
Már tudom, hogy ki volt az, aki azon az estén megerőszakolt.
❖ legnagyobb gyengeséged
Rosie.
❖ fõ fegyvered
-
Erőszak. A lehető legcsúnyább, legalávalóbb dolog a világon. Mindenkit halálra ítélnék, aki csak egy újjal is nyúl a másikhoz annak akarata ellenére. Tény, hogy csélcsap voltam, lehet, hogy sok emberrel feküdtem le, de az minden alkalommal kettőn állt. Az, ami azon az estén történt, mindössze egy férfi önző és kegyetlen cselekedete volt. Nem volt elég, hogy az első holdtöltével vérfarkassá változtam, 3 hónappal később kiderült, terhes lettem. Az "Ő" gyerekét hordtam a szívem alatt. Egy ártatlan lelket, aki nem tehet róla, amit az apja tett.
- Megtartod...? Poppy, neked elment az eszed!
- Mégis hogyan ölhetném meg?- Fel akarod nevelni?
- Talán... Lehet, hogy leadom az árvaházban. Én is ott nőttem fel, jó helyem volt ott!A legjobb barátnőm elszörnyedt arcát látva hirtelen elkapott a dühroham. Nem ért meg! Senki sem ért meg. Hogyan érthetnének? Ők nem változnak szörnyeteggé, ő nekik nem kell felnevelniük egy gyereket mindössze 6 hónap múlva, amikor az anyjukra sem emlékeznek... Jared felpattant, ahogy kibuggyantak az első könnycseppek, Molly felszisszent.
- Sajnálom! Figyu Poppy, melletted vagyok. Végig melletted leszek, pont, mint a semmiből előbukkant gardedámod.
Gyanúsan pislantott Jared felé, aki éppen belefagyott a mozdulatba, amint meghallotta a nevét.
- Nem is gyanús! Egy árvaházban nőttünk fel...Szipogtam, miközben a szemeimet törülgettem és a belső lázt próbáltam elnyomni. Nem elég, hogy az idegrendszerem felborult a farkas léttől, még terhes is vagyok. Lehet, jól fognak jönni azok a láncok.
- Persze-persze. Bár nekem még mindig fura, ahogy hirtelen felbukkant azután a... Khm, szóval két hónapja.
Az. Nekem is. Nem hittem volna, hogy pont a vérfarkassá válásom kapcsán látom ismét. Már vagy 3 éve volt, amikor kiköltöztem az árvaházból, ahogy hivatalosan is nagykorúvá váltam. Azóta semmit nem hallottam róla, pedig régen lelkesen járt vissza látogatóba.
- Inkább hagyjuk a mait. Haza megyek, küldök sms-t, ha visszaértem, jó?- Persze Popps. Szeretlek!
Kiabálta utánam, miközben én letöröltem az utolsaó könnycseppeket és átslisszantam Jared kezei alatt, amivel az ajtót támasztotta. Már vagy 2 éve volt. Az idő csak repül, a szerencsétlenségekben pedig szerencse is terem néha vagy éppen fordítva? Molly tényleg végig mellettem maradt, de leginkább azért, mert őt is megtámadták és átváltozott. Őt nem erőszakolták meg, de ugyanolyan módon marcangolta szét, mint engem is anno, és ő emlékszik még az arcára...
Kezdőlap
Tárgy: The lil' wolf 
