Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Tudtam, hogy nagy valószínűséggel hatalmas őrültséget csinálok, de nem tudtam ellenállni neki. Egyszerűen képtelen voltam rá. Még nagyot fogok koppani emiatt, de csakis saját magam hibáztathatom magam, hiszen ha nemet mondok mindez elkerülhető lett volna. De még egy aprócska idő is, amit vele tölthetek jobb a semminél.
Nem tudom, hogy mennyi ideig feküdtünk összebújva, mire kezdett egy kicsit lenyugodni a szívem és a lélegzetvételem is. Mikor megszólalt rögtön egy halovány mosoly ült ki az arcomra szavai hallatára. - Hát meglehet. De most lesz időnk bepótolni az elmaradt pillanatokat. - Tudom jól, hogy megvannak számlálva a napjaink. Még akkor is, ha csak pár napot, hetet tölthetünk együtt azt hiszem még ez is sokkal több annál, amit megérdemlek. Nem szabadott volna belemennem ebbe az egészbe, de azt hiszem már késő bánat önmagamat marcangolni emiatt. - Persze, ha esetleg menned kell valahová azt is megértem. - Azt hiszem egyikünk sem így tervezte ezt az estét az egész egy meglepetés volt, de talán életem egyik legjobbja. Még akkor is, ha valószínűleg orbitális idiótának fogok tűnni később. Érte most igazán megérte ez az egész.

To: Dommiel 18+

[You must be registered and logged in to see this image.]Nem értettem, miért féltem annyira attól, hogy bevalljam neki, mit érzek – habár most sem mondtam ki, hanem csak tettekkel próbáltam a tudtára hozni, de nagy szó, hogy végül megtettem. Sosem tettem még ilyesmit… és nem is hittem, hogy valaha is képes leszek rá. Mindig is úgy éreztem, hogy titkolnom kell, ki vagyok; egy részemet legalábbis. Féltem, hogy elutasítanak, vagy épp csalódást okozok a szüleimnek, és mindenki másnak is. Talán ígyis ezt fogok okozni, de már nem érdekelt, csak Dommielre tudtam koncentrálni, a csókjaira, az érintéseire, arra, hogy eggyé váltunk. Csakis ez számított jelen pillanatban. Elfeledkeztem minden másról, pedig… tudtam, hogy valamire emlékeznem kellene. Mégsem ugrott be, mire.
A hangomat nehéz volt visszafogni, nem is sikerült mindig. De nem bántam, nem számított semmi sem. Ahogy elszakadt az ajkaimtól és a nyakamat kezdte harapdálni, ismételten csak felnyögtem.
- Dom… - Suttogtam a nevét, nem egyszer, nem kétszer. Imádtam, amit tett velem és többet akartam belőle. Kiélveztem minden pillanatot és közben igyekeztem én sem tétlenkedni. Simítottam, ahol értem, hol a szőke tincseibe futtattam az ujjaimat, hol a hátát érintettem, bele-belemélyesztve kissé a körmeimet, jobban magamhoz húzva.
A gyorsításra kiszaladt egy hangosabb, talán meglepett nyögés a számon, de aztán megcsókolt, így tompítva a hangomat és az övét is. Belemerültem édes ajkaiba és a szájába nyögtem bele, miközben átsöpört rajtam végül az élvezet, mikor a csúcsra juttatott. Éreztem, hogy megremegek. Jó érzés volt. Sosem éltem át ehhez hasonlót. Levegőért kapkodva néztem fel rá, mikor homlokon csókolt. Nagyot nyeltem. A szemeim csillogtak, ahogy őt figyeltem és tudtam, hogy sokkal ziláltabban nézek ki, mint szerettem volna. Odabújtam hozzá, húznia sem kellett. Egyelőre mondani sem tudtam semmit, csak próbáltam helyreállítani a légzésem.
Éreztem, hogy Dom szíve is olyan hevesen ver, mint az enyém. Ezen elmosolyodtam, majd felpillantottam rá.
- Hamarabb is idemerészkedhettem volna hozzád… - Jegyeztem meg végül.

Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Úgy éreztem, hogyha csak itt és most adatik meg nekünk, akkor a lehető legtöbbet ki kell használnunk a helyzetből. Már egy ideje vágytam rá, de nem mertem közeledni felé ilyen módon, mert rettegtem az elutasítástól és attól, amit a jövő hozhat, ha idővel talán visszakaphatja az emlékeit. Mindazonáltal mégis most ebben a pillanatban nem számított sem a múlt, sem a jövő egyetlen dolog, ami mindennél fontosabb volt az a jelen. Minden egyes porcikáját meg akartam ismerni tudni akartam, hogy mi az, ami igazán beindítja és a lehető legjobb élményben részesíteni.
Elmondhatatlanul jó érzés volt benne lenni és csak reméltem, hogy neki is hasonlóan kellemes élmény, ahogyan elkezdtem mozogni és a mozgásommal együtt igyekeztem kényeztetni őt a kezemmel, mintha csak ő is bennem lenne. Ajkaitól elszakadva végigcsókoltam az állán majd lefelé indultam a nyakára, amelyet harapdálni kezdtem, de miután megharaptam, szinte rögtön végigsimítottam a nyelvemmel azon a ponton, mintha csak eltüntetném az apró kellemetlenséget, ami így hozzáadhat a gyönyöréhez, miközben egyre közelebb kerültünk mindketten újra a beteljesüléshez, de még koránt sem éreztem úgy, hogy eleget kaphattam volna belőle.
Kicsit gyorsítottam a tempómon és ezzel együtt visszatértem az ajkaihoz újra szenvedélyes csókba fojtva a saját nyögéseimet, ahogyan mélyen elmerülve benne megrázkódott a testem a gyönyörtől, és egy lágy csókot leheltem a homlokára, majd lassan kihúzódtam belőle és mellédőlve húztam magamhoz, miközben szinte lélegzetvételemet igyekeztem lelassítani a szívverésemmel együtt, amely úgy kalimpált a mellkasomban, hogy szinte azt éreztem, hogy kiszakad onnan. Azt nem tudtam, hogy azért, amit csináltunk, vagy egyszerűen csak ezt hozta elő belőlem.

To: Dommiel 18+

[You must be registered and logged in to see this image.]A fejem olyannyira kiürült, hogy a gondolataim csakis Dommiellel voltak tele. Sőt, minden érzékem. Az illata az orromban, a bőre érintése a kezem alatt, az édes hangja a fülemben… nem is tudtam volna megmondani, milyen rég vágytam már arra, hogy velem legyen. Igen, határozottan féltem, hogy ő nem érez irántam úgy, sőt, rettegtem attól, hogy undorítónak találja ezt az egészet, engem… de mint kiderült, ő is hasonlóan érez, mint én. Boldoggá tett. Felszabadultnak éreztem magam, szabadnak és végre önmagamnak. (Igen, az emlékeim nélkül – olyan volt, mintha most teljesednék ki.)
A szenvedélyes csókjába örömmel merültem el, nyelvem az övével játszott, miközben egyre inkább beleadtam az érzéseimet. Akartam, hogy tudja, vágyom rá. Ahogy elszakadt tőlem, éreztem, hogy lassan elkezd belém hatolni. A kezeimet a derekára csúsztattam és kicsit ráfogtam, de nem azért, hogy abbahagyja, csak meg akartam kapaszkodni benne. Halkan nyögtem fel, mikor már teljesen bennem volt. Megremegtem alig érezhetően, de inkább volt ez jóleső bizsergés, mint fájdalmas dolog.
A csókjára mohón kaptam rá, miközben kezeimmel végigsimítottam a hátán, egyikkel pedig egészen a tarkójához csúsztam, végül a hajába túrtam. Tincseivel játszadozva faltam az ajkait és élveztem kezének mozgását a férfiasságomon. Annyi ingerrel ajándékozott meg, hogy úgy éreztem, hamar el tudnék élvezni; de még nem akartam. Türtőztettem magamat. Ahogy mozogni kezdett, belenyögtem a csókba, aztán lassan a dereka köré fontam a lábaimat, jobban magamhoz húzva őt. Érezni akartam a lehető legjobban.

Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Mindennél jobban vágytam rá és miután leküzdöttem a kegyetlen gondolataimat, miszerint ez valószínűleg balul fog elsülni végre átengedtem magam a vágyaimnak és nem is tudtam igazán megálljt parancsolni nekik. Egyszerűen transzba estem, a kettőnk kis buborékába, amelyen kívül semmi sem számított. Mindennél jobban szerettem volna minden egyes porcikáját meghódítani, az egész testét behinteni csókokkal, de közben rettegtem, hogy átlépek egy határt, amitől majd egyszerűen csak elmenekül a karjaim közül és azzal nem tudtam volna együtt élni. Leginkább azért, mert egy részem már most félt attól, hogy elveszíthetem pedig még csak éppen a magaménak mondhatom.
Szavai mérethetetlen hatással voltak rám és szenvedélyesen megcsókoltam, miközben a kezemmel kicsit gyorsítottam a tempómon, majd elszakadva ajkaitól igyekeztem a lehető legfinomabban belehatolni, miközben minden egyes rezdülését figyelmesen követtem, hiszen nem akartam neki fájdalmat okozni.
Mikor már teljesen elmerültem benne egy darabig mozdulatlan voltam és lehajoltam, hogy megcsókoljam, mielőtt még lágyan mozgatni kezdtem volna a csípőmet, hogy hozzászokhasson az érzéshez, mindeközben folyamatosan kényeztetve a férfiasságát is, hogy a lehető legjobb élményben részesíthessem.

To: Dommiel 18+

[You must be registered and logged in to see this image.]Nehéz lett volna betelnem Dommiellel, mikor régóta küszködtem már magammal, hogy végre lépjek felé. Még most is hihetetlen volt, hogy nem én beszéltem be magamnak, miszerint ő is érezhet valamit. A jelek, amiket láttam, nem csak a fejemben léteztek. Vágytam rá, a testem égett minden érintése alatt és könyörgött, hogy újra és újra megérintse. Vonzott, akár a mágnes.
Az ágyhoz nyomott, miközben teljesen nekem feszült testével, így éreztem, hogy férfiassága időközben újra feléledt. Ezt megmosolyogtam halványan, majd viszonoztam a csókját és élveztem a simítását. Libabőrös lettem tőle, jólesőn megborzongtam. Ahogy pedig újra kényeztetni kezdett, jólesőn mordultam bele a csókunkba.
Ekkor szakadt el tőlem és nézett rám. Nagyot nyeltem a kérdésére, majd rövid csókot haraptam az ajkairól, mielőtt reagáltam volna.
- Akarlak, Dom… mindennél jobban akarlak – Suttogtam rekedtes, vágytól fűtött hangon, miközben meg-megremegtem lassú kézmozdulataira. Nem kellett túl sokszor végighúznia rajtam ujjait, hogy újra teljesen fel ne izguljak.
Lábaimat feljebb húztam, hogy több helyet adhassak ezáltal neki. Habár egy részem aggódott, milyen lesz az első; a másik részem bízott Domban és abban, hogy gyengéd lesz. Azonban egy valami biztos volt: sürgetőn néztem rá, vágyakozva.

Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Minden megbánás, amit éreztem a másodpercek múlásával vált köddé. Nem számított semmi más csak a jelen, amelyben ketten voltunk, a mi közös buborékunk, amelyből képtelen voltam betelni.
Éppen csak elélveztem, de szinte éreztem magamon, ahogy a testem előkészül egy következő menetre, miközben szorosan magamhoz vontam őt a csókunk után, majd nem bírtam magamon uralkodni és egyszerűen az ágyhoz nyomtam őt a saját testemmel, miközben ajkaimmal birtokba vettem az övét. Az egyik kezemet az arcára simítottam, míg a másikkal a felsőtestén végigsimítva indultam meg lefelé egészen addig míg újra a kezemben nem éreztem a férfiasságát, amit újra kényeztetni kezdtem.
Egy pillanatra elhúzódtam ajkaitól, hogy szemeibe nézhessek, mielőtt bármibe is belekezdenék. - Akarod, hogy..? - Tettem fel neki a kérdést, miközben folyamatosan a tekintetét figyeltem és mindeközben szinte kínzó lassúsággal kényeztettem őt a kezemmel.

To: Dommiel 18+

[You must be registered and logged in to see this image.]Kételkedtem abban, amit mondott, de nem volt itt az ideje annak, hogy vitatkozzunk ilyen apróságon.
A nyögését hallva elégedetten mosolyogtam, majd csókjaimmal végighaladtam az egész felsőtestén. Végül a férfiasságánál álltam meg, hisz kényeztetni szerettem volna őt. Bár annak ellenére, hogy most kerültem először ilyen helyzetbe, valahogy nem voltam zavarban tőle. Mintha ösztönből jött volna, mit tegyek és hogyan.
Végigsimított az arcomon, s ettől váltam még bátrabbá. Aztán ő is becsatlakozott, a hajamba futtatva az ujjait vette át az irányítást, de nem bántam. Azt akartam, hogy jó legyen neki. Addig kényeztettem, míg el nem élvezett. Ekkor szakadtam el tőle, lenyelve mindent, majd a fiúra néztem lassan és visszamásztam hozzá. Ha nem húzódott el, akkor röviden megcsókoltam, majd a nyakához fúrtam az arcomat. Jó volt vele, túlságosan is jó és többet akartam belőle. A nyakát kezdtem csókolgatni, harapdálni finoman.

Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Minden egyes porcikája olyan hatással volt rám, mintha lángra lobbantották volna a bensőmet. Szükségem volt rá talán jobban is, mint magára a levegőre.
- Bármi, amit te csinálsz az őrültbe kerget.. - Minden érintése fokozta bennem az iránta érzett vágyamat és semmi sem volt, ami ezt megállította volna. Vágytam rá jobban, mint eddig bárki másra.
Csókját viszonoztam, szinte el sem akartam őt engedni egy pillanatra sem, de amikor megéreztem érintését a férfiasságomon, szinte rögtön felnyögtem, mert ez az apró érintés is olyan hullámokat indított el bennem amelyektől kis híján teljesen megörültem.
Aztán, ahogy végighaladt a testemen egészen addig a pontig, ahol a legjobban szükségem volt rá szinte a lélegzetem is elállt tőle. Egyik kezemmel szükségem volt arra, hogy megkapaszkodjak valamiben, hogy az ágyneműt szorítsam a másikkal pedig finoman végigsimítottam az arcán. A néma kérdésére egyszerűen csak bólintottam és utána amint elmerültem benne szinte hátravetettem a fejemet és szabadjára engedtem a belőlem ösztönösen előtörő nyögéseket amelyeket ő csalogatott elő belőlem, s közben a kezem az arcáról a hajára tévedt, amely a csípőm közreműködésével együtt igyekezett diktálni egy tempót, szinte átvéve felette az irányítást, mert szükségem volt rá. Nem tudtam visszafogni magam és egyre jobban kezdtem elveszíteni az eszemet minden egyes másodperc elteltével.

To: Dommiel 18+

[You must be registered and logged in to see this image.]Megmosolyogtam a szavait, miközben kiélveztem az érintését a bőrömön. Nem reagáltam a kérdésére, eleinte legalábbis nem, hanem kissé jobban hozzányomtam magamat egy pillanatra, aztán nyomtam egy apró puszit az orrára.
- Inkább mondd el, mi esik jól… - Zavarban voltam, de úgy éreztem, úgy lenne ez az egész tényleg jó, ha tudnám, mivel kényeztethetem őt igazán. De… de elképzelhető, hogy túl sokat járt a szám, viszont ez betudható volt a mérhetetlen nagy zavaromnak. Ám ez nem volt meglepő, ez volt az első alkalmam és ismertem magamat annyira, hogy tudjam, elbénázhatom, ha nem tervezem meg ezt előre. A lépéseket… ez esetben az érintéseket. Tökéletesen akartam mindent csinálni. – Tehát, azt hiszem, hogy… - Újabbat nyeltem, majd odahajoltam hozzá egy szenvedélyesebb csókra, amit el is nyújtottam néhány pillanat erejéig. Közben kezemmel megkerestem a férfiasságát, végigsimítottam rajta lassan. Aztán elszakadtam az ajkaitól, hogy csókokkal boríthassam be a nyakát, vállát, mellkasát, egyre lejjebb haladva, mígnem elértem a legnemesebb tagját. Lassan, ismerkedőn nyaltam rajta végig, aztán újra és újra. Végül a hegyét kezdtem nyalogatni, köröztem rajta a nyelvemmel, miközben felpillantottam Domra. Kíváncsi voltam, tetszik-e neki, amit csinálok. Élvezi-e, avagy sem. Ha pozitív visszajelzést kaptam, akkor bátrabban folytattam. A számba vettem, szinte teljesen elnyelve, majd fejem fel-le kezdett rajta járni először lassan, aztán néha gyorsabban. Emlékezetessé akartam tenni mindkettőnk számára ezt az estét, s mindeközben teljesen megfeledkeztem arról, hogy hol lenne mindezek után jelenésem. Nem számított, csak Dommiel.

Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Ki akartam zárni mindent a fejemből egyszerűen csak átadni magam az érzésnek. Vagyis sokkal inkább vele akartam éreztetni, hogy mennyire fontos a számomra. Különlegessé akartam tenni neki ezt az alkalmat nem számított, hogy nekem vagy neki hányadikról van szó. Megnyílt előttem nekem pedig eszem ágában nem volt semmilyen módon elutasítani. Egészen a gyönyörig kísértem őt ajkaimmal és kezeimmel, vágyának gyümölcsét pedig gond nélkül nyeltem le.
Feljebb kúsztam hozzá, hogy csókoljam és közelebb vonjam magamhoz egyszerűen nem akartam tőle elszakadni egy apró pillanatra sem, viszont nem ragaszkodtam az irányításhoz így könnyedén engedtem, hogy átforduljon velem és ezúttal Ő helyezkedjen el felettem.
Ahogy megszakította a csókunkat tekintetem legalább annyira tapadt az övéhez, mint amennyire az ő lélektükrei keresték a választ a kimondatlan kérdések ezreire. Míg egyik kezemmel a derekát cirógattam addig a másikat az arcára csúsztattam és hüvelykujjammal pedig finoman simogattam.
- Nem kell semmi olyat tenned, amit nem szeretnél ez az egész lényege, rendben? - Persze, ahogy hozzám dörgölte magát egyre inkább vágytam rá, hogy valamilyen formában az enyém lehessen, de nem akartam semmit ráerőszakolni, amit nem szeretne. Ez az egész arról szólt most, hogy minden kölcsönös bizalmon alapuljon, hogy megismerjük a másikat, hogy mi esik jól neki. Eszem ágában nem volt túl sokat kérni tőle és leginkább már ezzel is beértem volna, hogy örömet okozhattam neki bár utána azért magamról is gondoskodnom kellene, mert elég durván sikerült beindítania, amire már egy ideje nem volt példa. Persze voltak egy éjszakás kalandjaim ez nem újdonság, de vele ez valahogyan teljesen más volt. Nem csak a szexre vágytam, hanem annál sokkal többre még akkor is, ha ezzel elég komolyan megégethetem majd magam.

To: Dommiel 18+

[You must be registered and logged in to see this image.]Néhány héttel ezelőttig a parabataiommal képzeltem el az első és az összes alkalmamat... most viszont Dommiel volt fölöttem és nem bántam egy kicsit sem. Sőt, Jace már távolinak tűnt ebből a szempontból. Mintha az, ami iránta éreztem, nem is lett volna valódi. De az, amit Dom iránt... egészen más volt. Kedveltem őt és végre sikerült eljutnom oda, hogy bevallottam neki. Igaz, a félelem bennem volt, hogy talán félreértettem őt és minden egyes találkozónkat... de végül igazam lett.
Ahogy egyre inkább kényeztetett, annál inkább veszítettem el a józan eszemet; a fejem teljesen kiürült és csak arra tudtam figyelni, mit tesz velem és hogyan. Nem tudtam volna megmondani, honnan tudja ennyire jól, hogyan élvezem... mintha olvasott volna bennem, a rezdüléseimben. Nekem még volt mit gyakorolnom ebben.
A nevét suttogtam, halk jelzésként, miszerint jobb lenne abbahagynia, ha nem akarja, hogy a csúcsra érjek; de folytatta. Addig nem hagyott alább a kényeztetéssel, sőt, gyorsított, amíg el nem élveztem. Kínosan éreztem magam emiatt és bűnbánóan, levegőért kapkodva pillantottam rá. Biztos voltam benne, hogy néhány árnyalattal vörösebb is vagyok. Bár attól még inkább zavarba jöttem, hogy... lenyelte. Mármint eszem ágában sem lett volna ezt kérni tőle és amúgy sem hittem, hogy túl jó íze van. Ízem. Oké, hagyjuk.
Figyeltem, hogyan mászik fel hozzám és kezeim automatikusan simultak a hátára, onnan a derekára. Mondtam volna még valamit, de ajkai betapasztották a számat és én örömmel, izgatottan csókoltam vissza. Furcsa volt, hogy nem undorodik tőlem - mindig azt hittem, hogy a másságom majd gondot okoz és mások lenéznek majd miatta. De tévedtem.
A derekáról visszacsúsztattam a kezemet a hátára, aztán magamhoz öleltem és átfordultam vele, a csókot meg nem szakítva. Teljesen hozzá voltam simulva és még hozzá is dörgölőztem lassan, érzékien.
Aztán lassan elszakadtam az ajkaitól és lepillantottam rá csillogó szemekkel. És csak néztem hosszan, szinte elveszve a felemás szemeiben.
- Akarod, hogy én is...? - Tettem fel végül a kérdést bátortalanul, de mégis érezhető volt rajtam, hogy neki bármire hajlandó vagyok.

Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Tisztában vagyok vele, hogy ennek a végén én leszek az, aki megüti a bokáját és, akinek majd szembesülnie kell azzal, hogy ez az egész helyzet túl jó ahhoz, hogy igaz lehessen, de nem voltam képes nemet mondani. Önző dolog a részemről és még ezerszer fogom magam ezért ostorozni, de nem volt előttem a nem, mint lehetőség. Nem csak ő érezte közelebb magát hozzám az elmúlt időszakban, hanem én is és ennek az érzésnek most át akartam engedni magam egyenesen tojva a következményekre. Bár később még meggondolhatom magam erről, viszont ettől ez a pillanat még akkor is nagyon sokat fog jelenteni nekem.
Ahogyan felfedezem a testét csókolom minden egyes porcikáját, majd pedig ajkaim közé veszem legértékesebb testrészét minden gondolatom eltűnik a fejemből és csak a jelenlegi pillanatra tudok koncentrálni.
Már-már rutinos mozdulatokkal kényeztetem őt ajkaimmal, a nyelvemmel, miközben kezeimmel ott cirógatom ahol csak érem és igyekszem reagálni minden egyes rezdülésére és olvasni a testében, az aprócska jelekben, amelyeket talán a saját tudata nélkül küld nekem.
Érzem, ahogy másodpercről-másodpercre, ahogy ingerléseimnek köszönhetően egyre közelebb ér a tetőponthoz. Viszont egy pillanatra sem hagyom abba, a felszólítására csak még inkább gyorsítok a tempómon, mígnem egész teste megfeszül. Az egész férfiasságát a számba véve fogadom őt teljesen egészében magamba és automatikusan nyelem lenne örömének minden egyes cseppjét, majd eresztem ki ajkaim közül. - Dehogy. - Mosollyal az arcomon kúszok fel hozzá, hogy hosszan megcsókolhassam. Egyik kezemmel a feje felett megtámaszkodom, a másikkal pedig egyre közelebb húzom őt magamhoz.

To: Dommiel 18+

[You must be registered and logged in to see this image.]Ostoba lennék, ha most, ebben a pillanatban visszakozásra adnám a fejemet. Miért is tenném? Akarom őt, a testem, a lelkem is vágyik rá, hogy az övé legyek. Túl régóta merengek már azon, hogy ő és én… ne csak két külön álló személy legyünk, hanem többek ennél. És pokolian jó érzés tudni, hogy nem csak az én naiv, szerelemre éhes fejem gondolta azt, hogy ő is érez valamit. Hiszen ékes bizonyítékul szolgál most az, amit tesz… az érzések valódiak. És ami talán még fontosabb: bízom benne. Azért is jöttem ide. Bólintottam egy aprót a kérdő pillantásra, hisz mindennél jobban érezni akartam őt. A szájába vette a vágyaim bizonyítékát és rögtön az első pillanatban kiszakadt belőlem egy férfias, öblös sóhaj. Sosem volt még hasonló tapasztalatom. Az első volt, hogy ilyesmit tett velem bárki és… leírhatatlan érzés volt, ahogy a forró nyelve egyre többször szántott végig rajtam, valamint a kezével is izgatott. Amikor teljesen elnyelte a tagomat a szájával, egyszerűen megremegtem, annyira jó érzés volt. A hangomat sem tudtam már egy idő után visszafogni; eleinte halkan nyögtem fel, majd egyre inkább teret adtam a hangomnak. Az élvezetemnek.
Közben én sem akartam tétlenkedni, a szőke tincseivel játszadoztam, vagy a nyakát, karját érintettem, cirógattam, de ez közel sem lehetett annyira izgató, mint amit ő tett velem.
Ő viszont egyre gyorsabb tempót diktált. Úgy éreztem, kezdem elveszíteni az eszemet is, annyi impulzus ért; belemarkoltam finoman a tincseibe, miközben a nevét susogtam ajkaim közt.
- Do-dom… - Nyögésbe fulladt és végül elérte Dommiel a célját, ugyanis pillanatokkal később elélveztem. Zavarba ejtő volt, hogy így sikerült elmennem; és magamban reméltem, hogy nem fog kiakadni miatta. Levegőért kapkodva pillantottam végül le rá. – S-sajnálom… előbb kellett volna szólnom… - Motyogtam halkan.

Dommiel & Alec

[You must be registered and logged in to see this image.]Egy részem még mindig nem hitte el igazán, hogy ez tényleg megtörténik. Persze a meghátrálásnak már régen lejárt az ideje, vagy a túlgondolásnak. Nem, mintha nem állnék le rögtön abban a pillanatban, hogy arra kér, mert nem akarom ráerőltetni magamat, de már egyre nehezebb lenne visszafogni magam és az, hogy egyáltalán nem akarja, hogy leálljak csak még inkább fokozza bennem a vágyakat és a lehető legjobb élményt szeretném neki nyújtani.
Még utoljára az engedélyét kérve pillantottam fel rá mielőtt a számba vettem volna a férfiasságát. Eleinte játékosan köröztem a tetején a nyelvemmel, majd fokozatosan gyorsítva kezdtem el mozogni rajta, miközben a kezemmel finoman masszíroztam és cirógattam őt ahol értem.
Egyszer-kétszer igyekeztem teljes egészét a számba fogadni és egy pár másodpercig ott tartani, mielőtt még tovább folytattam volna a mozgásomat. Fel-fel pillantottam rá, de egy percig sem álltam meg, fokozatosan növelve a tempómat és eszem ágában nem volt addig abbahagyni, míg meg nem remeg alattam, míg nem ízlelem őt teljes egészében.
Mozdulataim egyre intenzívebbé váltak, miközben egy percre sem hagytam abba a cirógatását és masszírozását egészen addig, míg el nem juttattam arra a bizonyos pontra. A legjobbat érdemli és én ezt meg is fogom neki adni.